|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós prágai útja - 1. folyt.
|
Politikailag is egyre mélyül a szakadék a két ország között. Már januárban, amikor az azóta megbukott Berecz János Prágában járt hogy tárgyaljon Jan Fojtikkal, a csehszlovák ideológiai vezetővel, Berecz beismerte, hogy sok nézeteltérés volt a két tárgyaló fél között. Ezeket Grósz Károly próbálta elsimítani egy hónappal későbben tett prágai látogatásával. A csehszlovák vezetőséget rendkívüli módon ingerelte rendszerük bírálata a magyar sajtóban és tévében. Grósz látogatása alatt a Magyar Nemzet elítélte Václav Havel, az ellenzéki beállítottságú drámaíró januárban történt letartóztatását. Amikor pedig egy héttel ezelőtt Havelt szabadlábra helyezték, a Magyar Rádió meginterjúvolta. Mindennél jobban fáj azonban Prágának az a kétrészes interjú, amelyet a Magyar Televízió közvetített Alexander Dubcekkel. Mindkét országban annak idején külső beavatkozás vetett véget a reformoknak: Magyarországon 1956-ban, Csehszlovákiában 1968-ban. Magyarországon most átértékelik a múltat. A csehszlovák vezetőség azonban nem hajlandó rehabilitálni a prágai tavaszt - már csak azért sem, mert akiket a Varsói Szerződés tankjai 1968-ban hatalomra juttattak, még mindig hatalmon vannak. De egyre erősödik az ellenzék hatalmukkal szemben. A magyarországi reformok veszedelmes példának tűnnek azoknak a szemében, akik Csehszlovákiában gazdaságilag és politikailag egyaránt meg akarják őrizni a status quót. Ezért lesznek ellentétek Németh Miklós és házigazdái között a holnap kezdődő prágai megbeszéléseken. - Jiri Roan hírmagyarázatát ismertettük a magyar-csehszlovák kapcsolatokról, Németh Miklós holnap esedékes prágai látogatása kapcsán. +++
1989. május 23., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|