 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Jorge Semprun Magyarországról - madridi interjú
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. április 29. szombat (MTI-tud.) - Magával ragadó és szenvedélyes politikai átalakulás időszakában van Magyarország - mondotta szombaton Madridba visszaérkezve Jorge Semprun, spanyol kulturális miniszter. A világhírű író az MTI tudósítójának összegezte látogatásának tapasztalatait. - A magyarok igen eredeti utat járva demokratizálják az eddigi egypártrendszert. Ez bonyolult folyamat, ám egyúttal rávilágít egy kis nép életerejére. Gazdasági gondjaik nagyon nagyok, mindazonáltal bízhatunk abban, hogy a magyar demokrácia megleli azt az ösvényt, amelyen előrehaladva megszilárdulhat.
Semprun kötetlennek és formaságoktól mentesnek nevezte budapesti
megbeszéléseit Grósz Károllyal, az MSZMP főtitkárával, Pozsgay Imre
államminiszterrel, a magyar filmesekkel, az írószövetség és a magyar
Pen Klub képviselőivel. Utalt arra, hogy a jövő szempontjából
fontosak voltak a magyar művelődési miniszterrel a kétoldalú
kapcsolatok bővítéséről folytatott hivatalos tárgyalások. A múzeumi
és zenei élet terén jelzett előrelépést, és utalt arra, hogy
társadalmi és politikai témákat felölelő viták, találkozók
szervezését is elhatározták.
Rendkívül figyelemre méltóak Semprun szavai a másfél évtizeddel
ezelőtti spanyolországi és a mai magyarországi folyamatok
összehasonlításáról. - Valóban léteznek közös elemek - mondta -,
hiszen mindkét esetben a korábbi tekintélyuralmi rendszer
elvetéséről van szó. Logikus tehát, hogy vannak egybevethető
jelenségek, mivel azonos a cél: a pluralizmus elérése. Van azonban
meghatározó különbség, ami éles eltérést mutat az egykori
Spanyolország és a mai Magyarország között: ez pedig az, hogy a
gazdasági szerkezetet Hispániában nem kellett átalakítani. Tehát
nálunk nem volt szükség a gazdasági modell radikális
megváltoztatására. Emlékezetes, hogy már a Franco-diktatúra éveiben
működni, fejlődni kezdett a piacgazdaság. Létrejöttek az első olyan
gazdasági intézmények, amelyek maguk is feszítették a diktatúra
kereteit. A magyarok helyzete ettől merőben eltér. Ők most a
gazdasági modell gyökeres megújításán fáradoznak. Ebben az
értelemben a spanyol példát nem hasznosíthatják - fejezte be Jorge
Semprun.+++
1989. április 29., szombat 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|