 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Tojásgurítás, sibálás - húsvéti népszokások
|
1989. március 27., hétfő - Húsvéti régi népszokásokat elevenítettek fel hétfőn az ország sok vidékén. Dézsából öntözték a lányokat, asszonyokat a Rába-menti, a dél-hansági és a szigetközi falvakban a férfiak. Csoportosan látogattak a házakhoz, ahol pirostojással, sonkával, borral kínálták őket.
A Káli-medence egyik falujában, Kékkúton - ahol a táj szépsége
sok művészt késztetett letelepedésre - életre keltették az egykori
zöldág-járást. A korán kizöldült ágakból diadalívszerű kaput fontak,
s azt végighordozták a falu főutcáján.
A Badacsony környéki falvakban gyermekcsoportok egymással
versenyezve ügyeskedtek: a fűbe elhelyezett hímestojásokat
fémpénzekkel igyekeztek eltalálni. Somlón az idősebb borosgazdák
pincenézőbe mentek. Sorra járták a szomszédok pincéit, s valamennyi
borfajtát megkóstolták. A présházak körül megszemlélték a szőlőtőkék
fakadását. A bakonyi falvakban a domboldalról gurították le a
hímestojásokat. A Komárom megyei Hántán és Vértessomlón hasonlóan
vetélkedtek. Azok győztek, akik a legmesszebbre gurították a
tojásokat.
Az idén is volt sibálás a Fejér megyei Pázmándon. A férfiak
végigjárták a falu portáit és hajlékony fűzfavesszőből font
virgáccsal megpaskolták a lányokat, menyecskéket. Vesszőzés közben
tréfás rigmusokkal biztatták őket: legyenek frissebbek a következő
hónapokban. A jókívánságaikért pirostojással, kortynyi itallal,
sonkával, virgácsra kötött pántlikákkal kedveskedtek a sibálóknak.
Emmausz-ünnepet ültek a baranyai nagyközségben, Bólyban a német
nemzetiségi lakosok. Hangulatos népszokásuk - amelyet a Rajna és a
Majna mellékéről hoztak magukkal a XVIII. században magyar földre
települt sváb parasztok - a bibliai városra, Jézus és az apostolok
vándorlására utal, de már régóta a tavaszköszöntés és a
vendégbarátság szép ünnepe. Az ősi hagyományhoz híven a szőlőhegy
lábánál levő Kellerdorfba - pincefaluba - mentek a bólyiak. Ott az
emmauszi vacsora emlékére falatoztak, borozgattak, zenéltek,
énekeltek és táncoltak. Később felkerekedtek a családok, s a
pincesort végigjárva köszöntötték rokonaikat, barátaikat. Velük
együtt ünnepeltek az ország más részéből s az NSZK-ból érkezett
vendégeik is. (MTI)
1989. március 27., hétfő 16:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|