|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (39. rész)
|
Szabó Miklós (Békés m. 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei ------------ Bizottságának első titkára támogatta annak egyértelmű megjelölését, hogy Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatban a népköztársaság elnevezés további megtartását javasolta, ami összhangban van a népfelség elvével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Javasolta az állam és a társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címének megfordítását, fontosnak ítélve, hogy a társadalom és az állam viszonyát fogalmazza meg az alaptörvény. Szabó Miklós szerint erős, hatékony parlamentre van szüksége az országnak. Egyetérve a köztársasági elnöki funkció létrehozásával a parlament szerepét figyelembe vevő elnöki intézmény mellett voksolt. Nem tartotta indokoltnak az elnök számára biztosítani az országgyűlés, illetve a tanácsok feloszlatásának jogát. Végül javasolta, hogy az új alaptörvény is rögzítse: Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni, amelyben ez a határozott szándék kifejezésre jut. dr. Séra János (Komárom m. 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos -------------- úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható - folytatta -, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Legyen egykamarás országgyűlésünk függetlenített képviselőkkel - mondta -, s az országos szervek egy-egy képviselőjét csak tiszteleti vendégként lehessen meghívni a parlamentbe. A kormány tagjai ne lehessenek képviselők. Közéletünk morális válsága miatt független Alkotmánybíróságot sürgetett, a költségvetés felhasználását ellenőrző legfelső állami számvevőszék bevezetését igényelte, s úgy ítélte, hogy kell független vádhatóság is. De sem az említett szervek, sem a hadsereg, sem a rendőrség országos és középszintű vezetői ne tölthessenek be vezető pártfunkciókat. Ugyancsak az igények között említette, hogy az alkotmány rögzítse az állami tulajdon alanyi állami birtoklásának módját és felelősségét. Az alkotmány tükrözze továbbá a jogok és az állami igazgatási szervek felépítése mellett az egyén,a család és az egész emberiség sorásért való felelősséget. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 19:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|