 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (33. rész) Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a MOM mátészalkai -----------
|
gyáregységének igazgatója elmondta: olyan új magyar szocialista
társadalmi modell megjelenését várja az alkotmányban, amely ha nem
is teljesen tökéletes, de lényegesen javuló életkörülményeket
biztosít az ország lakosságának. Mivel a készülő szabályozás az
állampolgárt kívánja középpontjába helyezni, javasolja, hogy az
emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül
a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő
véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve, amely
szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli
letéteményese. Esetenként magának a népnek kell döntenie alapvető
kérdésekben. Az államélet operatív irányítása pedig ne az
Országgyűlés, hanem egy jól működő kormány feladata és felelőssége
legyen.
Arról is szólt, hogy az alkotmánybíróság felállítására irányuló
elgondolás teljesen összhangban van a jogállamiság megteremtésével.
Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy az alkotmánybíróság még
kihirdetésük előtt véleményezze a törvényeket az alkotmányosság
szempontjából, ezzel megelőzve a későbbi vitákat.
Mondok Pál (Pest m. 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott
----------
elnöke az államforma kérdésében a népköztársaság kifejezés
elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás
törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs
szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót
töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét
az egyéni kerületekben választják meg - fejtette ki. Egyetértett az
egyszemélyi államfői intézmény létrehozásával, de úgy vélekedett,
hogy a köztársasági elnöknek csak jobbára reprezentatív jogkört
szabad adni. A rendkívüli állapot kihirdetése, a parlament
feloszlatása és a az országgyűlés által elfogadott törvények
megvétózása a képviselő szerint nem tartozhat az államfő jogai közé.
Az alkotmánykoncepció tervezetében a tanácsokról szóló fejezetnek
komoly hiányosságai vannak - tette szóvá. Egyetértett azzal, hogy a
tanácsokra csak törvény róhasson kötelező feladatokat, de javasolta:
ugyancsak törvény biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek az
önkormányzat ellátásához szükségesek. Így például az alkotmányos
szabályozás keretében osszák meg az adóbevételek fölötti rendelkezés
jogát a központ, illetve az önkormányzatok között - indítványozta
Mondok Pál. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|