|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (31. rész)
|
Dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun m. 8. vk.), az Alkotmányjogi ---------------- Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Határozottan leszögezte, hogy az alkotmány csak a szó igazi értelmében vett kollektív munka, nemzeti összefogás eredményeként születhet meg. Különösen nagy az Országgyűlés felelőssége abban, hogy a megalkotandó alaptörvény az egész ország alkotmánya legyen. Korom Mihály beszámolt arról, hogy az eddigi szakmai, jogi és politikai előkészítő munka nagy felelősséggel, körültekintéssel folyt. A munkában részt vevőket az vezette, hogy alkotmányunk legyen minél inkább időtálló, legyen olyan dokumentum, amely megőrzi ezeréves hagyományaink minden valódi értékét, továbbá illeszkedik az európai alkotmány-fejlődés számunkra is elfogadható vonulatába. Ez nem könnyű feladat - mutatott rá -, óvnunk kell magunkat minden szélsőségtől, a külföldi példákat nem lehet kritika nélkül átvétetni a mi viszonyaink közé, nekünk valóban magyar alkotmányt kell kidolgoznunk. Ezzel kapcsolatban kifejezte egyetértését azzal a javaslattal, hogy az új alaptörvény a ,,Magyarország Alkotmánya,, elnevezést kapja. Emögött az a nagy kérdés áll, hogy az alkotmány az államé, vagy a társadalomé? ,,Én az utóbbi véleményen vagyok. Alkotmányunk legyen emberközpontú, az államhatalom elsőbbségével szemben,, - mondta. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköztársaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Fontosnak tartotta azt is, hogy az államhatalmi ágak megosztásának régi elvét következetesen érvényesítsék, aminek a feltételei nálunk most értek meg. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az Alkotmánybíróságot. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|