Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 07.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangja, Esti híradó:

Új magyar címer

"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők - egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni szabadságharcban született. Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király legidősebb fiának budapesti látogatását övezte. A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel, hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth- címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a monarchikus gondolatpárosítás különbsége."

Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (30. rész)

Karvalits Ferenc (Zala m. 1. vk.), a Zala Megyei Pártbizottság
----------------
első titkára szerint az előterjesztett koncepció teljes tartalmában
alkalmas dokumentum a társadalmi véleményezésre. Mint mondotta:
Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma
is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk
történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy
megtaláljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány
erejével kell megerősíteni történelmi azonosságtudatunkat, nemzeti
önbecsülésünket.

    - Új alkotmányunknak - folytatta - alkotmányos garanciákkal kell
biztosítania az állampolgár, a különböző társadalmi csoportok, az
ország önsors-alakító készsége kibontakoztatásának jogi
lehetőségeit. Ebből a szempontból a tervezet számos olyan korlátot
lebont, amelyeket a most érvényben lévő alkotmány, az abból származó
törvények és jogszabályok emelnek. Példaként említette azt az
előrelépést, amit a tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése
jelent.

    Karvalits Ferenc egyetértett azzal, hogy az egyén és az
intézményesült hatalom viszonyát tükröző alapvető emberi,
állampolgári jogokat az alkotmány első fejezete tartalmazza.
Tarthatatlannak minősítette azt a gyakorlatot, hogy eddig a hatalom
csak a közösségen keresztül jutott az egyénhez.

    A képviselő üdvözölte, hogy az új alkotmány alapelvként
deklarálja az esélyegyenlőséget, jóllehet e progresszív elemet olyan
társadalmi-gazdasági viszonyrendszerben kell megvalósítani, amikor
markáns egyenlőtlenségek a jellemzőek. Az elmúlt négy évtizedben
ugyan több ilyet felszámoltunk, de - döntően a rossz szabályozás
hatására - újkeletű egyenlőtlenségek is megjelentek. A
legfájdalmasabb a társadalom néhány olyan nagyobb csoportjának az
esélyvesztése, mint az ifjúságé, az önhibájukon kívül a társadalmi
létminimum alá kerülteké, a nyugdíjasoké és a magyar falvakban
halmozottan hátrányokkal küzdők népes csoportjáé. Éppen ezért az
állam mindenkori, de jelenleg legsürgetőbb feladata az
esélyegyenlőtlenségek mérséklése, és ennek megfelelő jogi keretet
biztosíthat az új alkotmány. (folyt.köv.)


1989. március 8., szerda 18:30


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD