 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (26. rész)
|
A személyiségi jogokat taxatíve felsorolva az alkotmány I.
fejezetébe kell előrehozni. A tervezet az egykamarás rendszer
mellett foglal állást, Gajdócsi István mégis úgy vélte: átmenetileg
a szilárd, többpártrendszerű politikai struktúra eléréséig
felmerülhet egy - az érdekképviseleti szervek által létrehozott -
második kamara működtetése, éppen a bizonytalan politikai struktúra
ellensúlyozása érdekében. A köztársasági elnöki funkciót önálló
hatalmi intézményként célszerű szabályozni. Ugyanakkor kerülni kell
a tisztán prezidenciális rendszert, az úgynevezett erős köztársasági
elnöki intézményt. Tételesen ki kell mondani, hogy a jogszabályokban
megállapított hatáskört elvonni egyetlenegy állami szervezettől sem
lehet. Új alkotmányos intézményként kell szabályozni, s az
alaptörvénybe beépíteni az alkotmánybíróságot, az állampolgári jogok
szószólóját, szóvivőjét és a legfőbb állami számvevőszéket. A
bizottság stratégiai fontosságot tulajdonít annak, hogy a tanácsok
helyett önálló fejezetben kell a helyi önkormányzatok szabályait
összefoglalni.
A továbbiakban a testület kiegészítő, módosító észrevételeit
tolmácsolta Gajdócsi István. Elmondta: a bizottságban kialakult
állásfoglalás szerint az államforma meghatározásakor a
népköztársaság vagy a köztársaság között kellene választani.
Elképzelhető, hogy a két javasolt változat alternatív módon benne
maradjon az alkotmány szövegtervezetében, és erről csak a társadalmi
viták után szülessen döntés.
A testület álláspontja szerint az alkotmányban fel kell sorolni
azokat az alapvető politikai és társadalmi értékeket, amelyek az
alkotmányozás egész koncepcióját meghatározzák.
Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló
paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. Ezt az teszi
fontossá, hogy az alkotmánybíróság a pártok bejegyzése során azok
programját az alkotmányszerűség szempontjából ítéli majd meg. A
hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az
államhatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem
nőhetnek egymás fölé. Ezek közé sorolta az előadó a parlamentet, a
kormányt és a végrehajtó hatalmat, a köztársasági elnököt, az
alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltató bíróságokat és a helyi
önkormányzatokat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|