 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (15. rész)
|
Lehetséges, hogy a tulajdonformák esetében csak az úgynevezett
szektorsemlegességet, a gazdaság esetében a vállalkozás szabadságát
és biztonságát kell az alkotmányban rögzíteni. Több javaslat is
eglhangzott már a meghatározandó elvekre vonatkozóan, hadd említsek
csak egyet: szükség van az állam feladatainak valamilyen
körvonalazására a határainkon kívül élő magyarsággal kapcsolatban.
Ez a javaslat valamilyen formában szinte minden vita során, ha
szabad így mondani: politikai vagy pártállásra való tekintet nélkül
felmerült. Nem kívánnék azonban most ezekre az elvekre tett
javaslatokkal foglalkozni. Itt is ellentmondásos a helyzet: vannak
nézetek például, amelyek a lehető legkevesebb ilyen elvet kívánják
az alkotmányba foglalni, ugyanakkor a történeti tapasztalatok
alapján mégis elvárják, hogy az állam alkotmányosan biztosítsa
azokat a lehetőségeket, amelyek például a gazdálkodás területén a
vállalkozási szabadságban, a monopolhelyzetek kialakulásának
tilalmában fejeződnek ki. Sok vita várható még, s mint
hangsúlyoztam, számítunk is viták eredményeire. Egy ugyanis
bizonyos: a konszenzusnak - ha szabad egyáltalán ilyen különbséget
tenni - leginkább ezekben az alkotmányos elvekben kell kialakulni.
Ezek az elvek adják meg az Alkotmány eszmei-politikai karakterét,
ezek lesznek irányadók az alkotmánybíróság előtt folyó eljárásban,
ezek az elvek irányítják az állami tevékenységet. Még egyszer hadd
mondjam: nagyon remélem, hogy a társadalmi vita, akár mostani
szabályozási elvekről, akár a majdani szövegtervezetről alkalmas
lesz arra, hogy széles körű egyetértésre épülhessen az alkotmány e
része. Államszervezeti megoldásokra - a legalapvetőbb építkezési
elveken túl, mint például a hatalmi ágak elválasztása - találhatók
egyformán alkalmazható, jóllehet egymástól jelentősen különböző
variánsok is. Társadalmunk karakterét kifejező, az állami
tevékenységet irányító elvekben azonban konszenzust kell elérni a
lehető legszélesebb mértékben. Inkább kevesebb, de általánosan
elfogadott elvet rögzítsünk az alkotmányban.
- Nem akarom természetesen azt a látszatot kelteni, hogy az
alkotmány a hazai viszonyokban gyökerező szerves jellegét, a hosszú
távú folyamatokra való építkezés biztosítását, a napi politikai
viszonyokhoz kapcsolódó elemek közötti szelektálást a jogi forma és
tulajdonságai eleve garantálják. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|