 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Nőnap a Szovjetunióban: pirosbetűs felemásság (1. rész)
|
Moszkva, 1989. március 7. (MTI-PRESS) - A Szovjetunióban még mindig pirosbetűs ünnep a nemzetközi nőnap. A munkaszüneti napot jelentő március 8. itt is évek óta alkalmat ad arra, hogy a - férfiak irányította - társadalom megelégedéssel nyugtázza, ezúttal sem feledkeztek meg a lányokról, asszonyokról. Ahogy minálunk, itt is igazán a virágárusoknak jelent a nőnap felhőtlen ünnepet, különös tekintettel arra, hogy a hatalmas Szovjetunió nagyobbik részén ilyenkor még ugyancsak tartja hadállásait a tél, ,,jótékonyan,, felhajtva a nőnapi csokrok árait.
Nem kell éppenséggel jövőbelátónak lenni ahhoz, hogy máér az
ünnep előtt megjósoljuk: az idén az őszinte köszöntő szavak mellett
jut hely azoknak a kritikus megjegyzéseknek is, amelyek bizony
kijárnak a nők helyzetének.
Senkinek sincs oka kétségbe vonni azokat a bizonyára szívből
jövő szavakat, amelyek ilyenkor országszerte elhangzanak a nők
iránti szeretetről, az őket övező figyelemről, tiszteletről. S az is
biztos, hogy a legtöbb helyen így is van - március 8-án.
Töprengésre annak kell késztetnie a férfiakat, hogy magának a
nőnap létének, ünneppé magasztosodásának van belső ellentmondása,
mintha azt jelezné, hogy éppen a megkülönböztetett szeretet,
figyelem az, ami elüt a hétköznapok megszokottságától: vagyis a
valóságtól. Így van ez minálunk, s így van ez a Szovjetunióban is.
Ami a terhek vállalását illeti, ezekből a nőknek hagyományosan
kijut, pedig gyaníthatóan kevesebbel is beérnék. A háborús áldozatok
következtében ugrásszerűen megnőtt a nők aránya a társadalmon belül,
s ez azt eredményezte, hogy ,,hagyományosan,, női munkává lettek
olyanok is, amelyek sok helyütt kemény férfiakat is próbára tesznek.
Vannak persze elnőiesedett szakmák a Szovjetunióban is, de a nők
munkavállalását még nemcsak vagy nem elsősorban a társadalmi
szerepvállalás igénye motiválja. A sokkal prózaibb rugókat a családi
költségvetésben kell keresni. Bár ma még a szovjet kiskereskedelmi
árak mesterségesen alacsonyak, a családi költségvetés igényli
mindkét felnőtt keresetét, hiszen drágulnak az élelmiszerek, sokba
kerülnek a ruhák, márpedig a gyerekek errefelé is hamar kinövik
holmijaikat.
Ma még sajnálatos jelképe a szovjet mindennapoknak az üzletek
előtti sorbanállás, és ez is a női foglalatosságok közé tartozik. Ha
a járókelő zömmel férfiakból álló sort lát, szinte biztosra veheti,
hogy a kígyózó tömeg elején alkoholt mérnek az üzletben. (folyt.)
1989. március 7., kedd 13:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|