|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP KB ülése (13. rész)
|
Úgy-e, hogy - szándékaink szerint - ezzel az akcióprogrammal a mai felgyorsult világban a kommunisták, a párttagok fel tudják venni azt a kívánatos fordulatszámot, amit a társadalom fejlődése igényel,, - füzte a gondolathoz Korom Mihály. Mások is szóltak arról, hogy a dokumentum címére adott válasz megvitatásából nem rekeszthető ki a párttagság. Pál Lénárd szerint erre éppen a hiányolt garanciák miatt van szükség. Steiner Arnold egyenesen úgy fogalmazott: az új platform, a választási törvény, a szervezeti szabályzat megvitatására, megváltoztatására és a szükséges személyi változások végrehajtására a nyár elejére hívjanak össze munkakongresszust. Megszámlálhatatlan konkrét szövegmódosító javaslat is elhangzott a vitában. Mórocz Lajos az internacionalizmus, a Szovjetunióhoz való viszony témáját ítélte olyannak, mint amely nem hiányozhat a dokumentumból. Bereczky Gyula azt sürgette, a tézisszerű megfogalmazások mellett legyenek befejezve a befejezetlen mondatok, vagyis ne hiányozzék a válasz: a leírtakat ki, hogyan és mikor fogja megvalósítani. Nagy Sándor arról szólt, hogy a párt belső életének, viszonyainak módosulása mennyire garantálja a változásokat, egyuttal további tucatnyi kérdést (például a tulajdonreformnak, a gazdaság alkotmányosságának, a reálbér-alakulásnak, az antiinflációs politikának, a településfejlesztésnek a kérdését) javasolta megválaszolni a dokumentumban. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 19:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|