 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Gondban az NDK labdarúgása (1. rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Berlin, 1989. március 7. kedd (MTI-tud) - Öt hét múlva
folytatódik az NDK számára a labdarúgó vb-selejtező ,,körhinta,,:
április 12-én Magdeburgban azt a Törökországot fogadja Manfred Zapf
vezetőedző legénysége, amelytől három hónappal ezelőtt megszégyenítő
vereséget szenvedett Isztambulban.
A revansra készülő kékmezeseknek még győzelem esetén is csak
halvány reményeik maradnak az olaszországi 24-es döntőbe való
bejutásra. S bár a magdeburgi tétmérkőzésre két ráhangoló
összecsapással (március 8-án Athénban Görögország ellen, majd 22-én
Drezdában Finnországgal szemben) is készül a válogatott, a
szakvezetés már inkább a hosszú távú sikereket szeretné megalapozni.
Ezekkel ugyanis - a drezdai Dynamótól eltekintve - az utóbbi években
nemigen kényeztetik el sem a klubcsapatok, sem a válogatott az
NDK-beli szurkolókat.
A gondok gyökerére nyíltan rámutató és a kilábalás útját is
felvázoló nyilatkozatot adott nemrég a Start című sportlapnak
Manfred Zapf, a Magdeburg egykori válogatott játékosa. A nemzeti
tizenegy felkészítését irányító edzőtrió egyik tagja, aki egyben az
NDK Labdarúgó Szövetségének (DFV) főtitkár-helyettese is.
Zapf megerősíti, hogy az ország labdarúgása a hetvenes évek
közepéig - az NSZK-beli világbajnokság idején - eredményesen
szerepelt a nemzetközi porondon. (A montreali olimpián például
aranyérmet nyert a labdarúgó válogatott, s ugyanebben az esztendőben
a KEK-ben diadalmaskodott a Magdeburg csapata.) Ezt elsősorban annak
tulajdonítja, hogy az akkori válogatott, de a klubcsapatok is,
taktikailag, atletikus képzettség dolgában és főleg az akarati
tényezők szempontjából felülmúlták a maiakat. Mostanság csak a
tehetséggel már nem sokra lehet jutni - és az NDK labdarúgásában
bűnös módon elhanyagolták az utóbbi években a képzést és a nevelést,
mindenek elé helyezve a pillanatnyi sikert.
A főtitkár-helyettes szerint hiba volt az a felfogás is, amely
az egyéniséget a labdarúgásban szinte bűnnek tartotta - mindent a
kollektívának rendelve alá. Ma már a világ legjobb csapatai
egyértelműen arra mutattak példát, hogy egy klubcsapat vagy akár a
válogatott valódi kollektívaként csak akkor érhet el sikereket, ha
erejét az egyéniségüket a pályán megvalósítani tudó kiemelkedő
játékosok adják. Az NDK-nak igen nagy a lemaradása ezen a téren,
éppen ezért a szövetség a jövőben nagy súlyt kíván helyezni az olyan
képzési és edzésformákra, amelyek figyelembe veszik az egyes
játékosok képességeit, játékerejét. (folyt.köv.)
1989. március 7., kedd 08:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|