|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Nőtanács - Berecz János (3. rész)
|
Mindkét vélekedés hordoz igazságot, de ha a két álláspont szembekerül egymással, ha jelentős erők a társadalom megosztásán, s nem tömörítésén dolgoznak, akkor a nehezen lesz összefogás és egészséges kibontakozás. A közelgő ünnep kapcsán szögezte le Berecz János: március 15-e örökségével a múltban sem tudott mit kezdeni a hatalom - sajnos a miénk sem. Különösen fájdalmas, hogy egy felvilágosultabb időszakban, mint amilyen az elmúlt harminc év, március idusa másfél évtizeden keresztül az ifjúság és a hatalom ütközésének időpontja volt. Súlyos hibaként kell értékelni, hogy az MSZMP és az általa irányított kormányzat évekig nem érezte át az ünnepről való méltó megemlékezés szükségességét. Most az MSZMP, illetőleg a Hazafias Népfront főtitkárának együttes javaslatára született országgyűlési döntéssel kifejezésre jutott annak felismerése, hogy a jövő építésében szükség van március 15-e történelmi hagyományára, szellemiségére. Ezért állami, nemzeti, népi ünnepnek kell tekinteni. Az állami intézmények méltó módon megemlékeznek majd a szabadságharc dicsőséges napjairól, de hagyni kell, hogy a tömegek a maguk módján is ünneplhessenek. A közös emlékezés érdekében félre kell tenni a sérelmeket - hangsúlyozta. Legyen ez az ünnep az új nemzeti egyetértés építésének első és jelentős napja. A Központi Bizottság közös ünneplésre hívja a párt- és KISZ-tagokat, minden hazafit. Minden állampolgár köszöntse az évfordulót, ha tetszik, kokárdával, lobogó zászlóval, jelszavakkal, de konfrontációra való törekvés nélkül. A sokakat foglalkoztató kérdésről, 1956 értékeléséről kijelentette: harminc év távlatából áttekintve az október 23-ától november 4-ig terjedő időszakot, árnyalt és összetett elemzésre van szükség. Ez elsősorban a történelemtudomány feladata. A politika nem végezheti el, mert a politikai hangsúlyok gyakorta változhatnak. Azt azonban le kell szögezni: az elemzés nem lehet új megosztottság kiindulópontja. A KB titkára felhívta a figyelmet arra is, hogy a kulturális területet ,,csapta meg,, legkevésbé a reform és a demokrácia szele. Márpedig elvégzendő teendő bőven akad e téren is: továbbra is fontos feladat a művelődési esélykülönbségek csökkentése, a szellemi, az erkölcsi munka felszabadítása, a lelkiismereti és vallásgyakorlás szabadságának biztosítása. Mindennek megléte esetén a szellemi, társadalmi életet is áthatja a reformszellem, a demokrácia, amely nélkül nincs szocializmus. (folyt.köv.)
1989. március 3., péntek 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|