 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Nőtanács - Berecz János (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A nőmozgalom, a nőtanács megújulásáról tanácskozott pénteken a Magyar Nők Országos Tanácsa a Parlamentben. Czerván Mártonné alelnök megnyitó szavait követően Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatót időszerü társadalompolitikai kérdésekről. Elöljáróban kifejezte az MSZMP tiszteletét, tolmácsolta köszöntését a nemzetközi nőnap alkalmából, majd emlékeztetett: hetvenkilenc évvel ezelőtt Klara Zetkin javaslatára a munkásmozgalom karolta fel a harcot a nők jogaiért, a társadalmi egyenlőségért, a munkához való jogért, az egyenlő elbírálásért, a tanulás lehetőségeiért, a nők teljes jogú kibontakozásáért, választójogáért és választhatóságáért. Évente egy alkalommal, március 8-án külön is nyomatékot adnak e követelésnek. E harc mára a nők ünnepévé vált - állapította meg Berecz János, rámutatva: a nőnap a férfiak számára nemcsak a tisztelgés és a megbecsülés kifejezése, hanem annak elismerése is, hogy fontos politikai kérdések eldöntése sem történhet meg a nők aktív részvétele nélkül. Kifejtette: sok függ attól, hogy társadalmi rendért és igazságosságért oly mélységesen felelősséget érző asszonyok és lányok milyen mértékben tudnak hatni a társadalom esetleg felbolydult szenvedélyeire és a nem mindig józanul gondolkodó férfiakra.
A továbbiakban - elemezve azokat a körülményeket, amelyek
közepette a magyar kommunisták ma is szembenéznek a múlt történelmi
tanulságaival - kijelentette: a párt önmaga jutott arra a
következtetésre, hogy tevékenységét a társadalom politikai
intézményeinek ellenőrzése alá kell helyezni. Nem lehet külön
intézmény a társadalomban, csak azzal összeforrva müködhet. Ez a
folyamat bontakozott ki politikai pluralizmusként, amelyre szükség
van, hiszen ha a társadalom különböző érdekcsoportokra tagozódik, ha
egyének, kollektívák nemcsak közös, hanem eltérő érdekekkel is
rendelkeznek, akkor e felismerésnek a politikai szférában is ki kell
fejeződnie. A KB titkára hozzátette: az MSZMP el tudta volna
képzelni a politikai intézményrendszer pluralizálódását,
demokratizálódását és kiteljesedését több párt nélkül is. Az nem
aggasztotta, hogy versenytársai születnek, hiszen nemcsak pártok
folytathatnak politikai vetélkedést, de jobb lett volna, ha olyan
politikai intézményrendszert sikerül létrehozni, amely nem
feltétlenül pártok versengéséből növi ki magát. (folyt.köv.)
1989. március 3., péntek 19:41
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|