|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (6.rész)
|
A KGST mellett a Varsói Szerződésről is szó esett. A főtitkár hangsúlyozta: még nagyon sokáig nem mondhatjuk, hogy nincsenek szovjet csapatok Magyarországon. De hogy csökkenni fog a csapatok létszáma, az biztos. Erre már ebben az évben jelentős mértékben sor kerül, s a csökkenés a jövő évben is folytatódik. A teljes csapatkivonás - mondta Grósz - megítélésem szerint akkor fejeződik be, ha az amerikai csapatok kivonulnak Nyugat-Európából. Ennek nem kell feltétlenül egyazon ütemben történnie, de a tendenciának azonosnak kell lennie. Ami a nemzeti kisebbségek helyzetét illeti - tért át Magyarország párvezetője a következő kérdésre -, két felfogás létezik. Az egyik, hogy a szocializmus természetéből adódóan megoldja a nemzetiségi problémát. Nekünk nem ez a tapasztalatunk. Mi tehát a másik felfogást valljuk, miszerint minden ország vezetésének megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a területén élő nemzetiségiek jogainak szavatolására. A gyakorlat a szocialista országokban eltérő, attól függően, hogy kik melyik álláspontot vallják magukénak. Szerintem a nemzetiségi kérdés csak történelmi távlatban, tudatos és terveszerü munka eredményeként oldódik meg. Ennek útja, hogy az adott állam minden feltételt biztosít a nemzetiségi létből adódó igények érvényesüléséhez, és lehetővé teszi állampolgárai számára, hogy rendszeres, folyamatos kapcsolatokat tartsanak az anyanemzettel. Ez a természetes folyamat oldja meg a nemzetiségi problémát. Kétoldalú együttműködés - Magyarország és Jugoszlávia között hasonlóságot elsősorban az eredményekben és a nehézségekben látok - tért ki Grósz a kétoldalú együttműködésre a két szomszédos ország között. Gazdaságaink nem elég korszerűek, késve alkalmazkodtak a világban zajló változásokhoz. A termelési struktúránk elmarad a fejlett országok mögött, nem fordítunk kellő gondot a szellemi és a tudományos munkára. Nem sikerült érdekeltté tennünk az egyéneket a nagyobb teljesítmények elérésében. E tekintetben, amennyire én tudom, Jugoszlávia előbbre jutott. Ugyanez vonatkozik az önkormányzati rendszerre, az öntevékeny közösségekre - tette hozzá Grósz Károly. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 10:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|