 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly interjúja a TANJUG hírügynökségnek
|
1989. február 26. vasárnap (MTI) - Az alábbiakban a szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk annak a TANJUG által készített interjúnak teljes szövegét, amelyet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára február 22-én adott a juugoszláv hírügynökségnek.
- A többpártrendszer bevezetése Magyarországon újszerű
vállalkozás, de nem történelmi jelentőségű esemény, - emelte ki
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, rövid jugoszláviai munkalátogatása
előtt adott interjúban.
A magyar vezető a TANJUG hírügynökség vezérigazgatóját, Mihailo
Saranovicot, valamint Srdjan Basicot, a hírügynökség budapesti
tudósítóját, a Központi Bizottságban lévő irodájában fogadta. A
nyílt és szívélyes beszélgetésen Grósz Károly minden kérdésre
válaszolt, jegyzeteket nem használt.
- A többpártrendszer nem tartalmaz önmagában biztosítékot arra,
hogy ne forduljanak elő a társadalom számára súlyos
következményekkel járó hibák, - folytatta Grósz Károly. De a tény,
hogy a hibák megismétlődésének esélye kisebb akkor, ha a pártok
versenyheyzetben ellenőrzik egymást, s a vita a társadalom
nyilvánossága előtt folyik. Igazi biztosítékot sehol a világon nem
tudtak teremteni, tehát Magyarországon sem - tette hozzá Grósz
Károly. Ezt a kérdést sem Kelet-Európában, sem Nyugat-Európában nem
oldották meg. Ám néhány biztosíték beépíthető a rendszerbe. A
legfontosabbak egyike a törvényesség tiszteletben tartása. Olyan
mechanizmusra van szükség, amelyben nem lesz joghézag, ám
túlszabályozás sem. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár is tudja,
hogy mi a joga és mi a kötelessége, és ezeknek tudatában van az
állam is. A másik garanciát a társadalmi nyilvánosságban látom,
abban, hogy a dolgok ne történjenek az emberek tudtán kívül. A
harmadik: a vezetők kiválasztódása. Korábban sajnos ez eléggé
jellemzően a szubjektív kapcsolatokra épült. El kell érnünk azt,
hogy a vezetők politikai versenyben a társadalom nyilvánossága előtt
választódjanak ki. Íly módon növekszik az irántuk táplált bizalom, s
társadalmi befolyásuk is nagyobb lesz. Mindezek együtt jelentős
biztosítékok, amelyek persze nem tökéletesek, mert ilyenek nincsenek
- de azt hiszem, jobbak lesznek mint a jelenlegiek. Ezért kell
mindezeket vállalnunk. (folyt.)
1989. február 26., vasárnap 09:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|