 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)
|
1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.
Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a
pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s
egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az
ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények
között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat
politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista
brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni.
Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt
vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a
helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is
erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális
biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár
hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé
tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú
energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai
brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne
állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér
Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az
energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért
minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki
brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta
termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a
vezetők rátermettségének fontosságáról szólt.
Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt
vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak
egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program
a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság
megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem
kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes
embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A
párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet
korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely
megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a
jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)
|
Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és
annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki
bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg,
hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait.
Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki
Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott
megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának
lehetőségeiről. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 10:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly látogatása Baranyában (3. rész)
|
Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató elmondta, hogy
a mecseki kokszszén iránti igény 1992-ig fokozatosan megszűnik, így
a szénteremelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000
dolgozójától - köztük 500 lengyel bányásztól - kell megválnia a
vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha a
,,szénfalakon,, munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki
Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető
ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető
válságot.
Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként
a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye
országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 15:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly Baranyában (4. rész)
|
Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó
bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó
meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei
pártbizottság első titkára a párt helyi párt munka stílusának
megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második
ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű
kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb
politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és
vezetők munkáját.
Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre
válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors
léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A
vezetés események utáni ,,kullogását,, kifogásoló észrevételre a
párt főtitka azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten
megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan
gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti
helyenként a késedelem látszatát.
Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a
találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak,
amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a
KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség
megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos
álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság
közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon
megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi
tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások
terének szabadabbá tételét szorgalmazzák.
Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi
sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt.
A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd
Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági,
politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang
kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak
20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia,
ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap
alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos
helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait -
akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni.
(folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 19:19
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (5.rész)
|
Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten
foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország
kapcsolataival.
- A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az
élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg
megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz,
élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez
számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk.
Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét
országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti
érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek
eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi
tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt
azért is nagyra értékeljük, mert nyilvánvaló, hogy a reformok
tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő
sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése.
- A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták
Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé
vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt
a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen
ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére.
- Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok
ellenére is stabilak. A magyar-jugoszláv árucsereforgalom 1988-ban
540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző
évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom
elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy
35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében
szállított termékek teszik ki. 1988-ban helyezték üzembe a két
ország villamosenergia rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés
jött létre a Jugoszláviába irányuló gáz-tranzitszállítások
növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó
minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy
lehetőségeket látunk.
- Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális,
oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók
és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik
alkalmassá.
- Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez
nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki
egymásról.
- A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló
tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek
hídszerepe.(folyt.k.)
1989. február 24., péntek 19:24
|
Vissza »
|
|
Grósz Károly Baranyában (6.rész)
|
Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái
gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is
kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre
emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új
alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi
törvény előkészítése.
A Szózat hangjaival végetért nagygyűlést követően Grósz Károly
kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel
találkozott, majd pedig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta
látogatásának tapasztalatairól. (MTI)
1989. február 24., péntek 19:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|