 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
MSZMP KB - lengyel visszhang
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. február 21. kedd (MTI-tud) - Rövid, tényszerű jelentésekben számolnak be a keddi lengyel napilapok az MSZMP KB hétfőn kezdődőtt üléséről, arról, hogy azon - betegsége után - ismét Kádár János, az MSZMP elnöke elnökölt. A lapok részleteket közölnek Fejti György beszámolójából az új alkotmány koncepciójáról, kiemelve: az új alkotmány a korábbinál lényegesen több figyelmet szentel majd az állampolgári jogoknak.
A PAP lengyel hírügynökség jelentésére támaszkodó írások nem
tesznek említést arról, hogy az MSZMP KB szerint nincs szükség az
MSZMP vezető szerepének rögzítésére az alkotmányban. A KB üléséről
szóló tudósítás mellett a LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu
külön hírt szentel annak, hogy a magyar alternatív szervezetek
elutasították március 15. közös megünneplésének javaslatát arra
hivatkozva, hogy az MSZMP és a KISZ vezetőinek sorában ma is
megtalálhatók azok, akik ,,évtizedeken keresztül a legnagyobb magyar
nemzeti ünnepet egyszerű hétköznapnak nyilvánították és szervilista
módon magyar nemzeti ünnep rangjára emelték november 7-ét,
mozgósították a rendőri erőket a békés rendezvényekkel szemben. Nem
kívánnak ugyan a nemzeti egység ellen fellépni, de a közös
rendezvénytől való távolmaradásukkal alá kívánják húzni
elkülönülésüket a ma dogmatikus pártirányítás alatt álló monolitikus
szervezetektől,,.+++
1989. február 21., kedd 13:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|