|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése - második nap (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - Kedden reggel a KB székházában - Berecz János elnökletével - a párt agrárpolitikai tézistervezetének vitájával folytatta munkáját az MSZMP Központi Bizottsága.
A felszólalók valamennyien nagy jelentőségűnek ítélték, hogy a mezőgazdaság helyzete, az ágazat koncepciója a testület ülésének napirendjére került. Többen is hangsúlyozták, hogy a három évtizeddel ezelőtt meghirdetett agrárpolitika jelentős eredményeket hozott, mégis szükség van az új koncepció kialakítására. Olyannak ítélték az előterjesztést, amely alapjaiban alkalmas új tézisek megfogalmazására, de voltak, akik úgy vélekedtek: a benne foglalt célrendszert még konkrétabbá, markánsabbá kell formálni. Hangsúllyal szólt erről Csáki Csaba is. A testület elé tárt helyzetértékelést, a különböző elgondolásokat - tágabban: a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét - értékelve többen olyan tényezőkre hívták fel a figyelmet, amelyek az előterjesztésben véleményük szerint nem kaptak kellő hangsúlyt. Váncsa Jenő kiemelte, hogy a magyarországi reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban tudta a legnagyobb mértékben kifejteni hatását, hiszen itt tért át a kormányzat elsőként a közvetett irányításra, jellemző volt a termelők más ágazatokéhoz képest szabadabb mozgástere. Nem kevésbé lényeges, hogy a mezőgazdaság a szocialista Magyarországon a kezdetektől fogva vegyes tulajdonú ágazat volt. Berend T. Iván történelmi értékű pozitívumnak mondotta, hogy az önigazgatás egyedül ebben az ágazatban valósult meg hazánkban. Mezőgazdaságunk az elmúlt évtizedekben stabilizáló szerepet töltött be a népgazdaságban, most azt kell elérnünk, hogy e szerepét a jövőben is megtarthassa - fogalmazott Romány Pál. Számos felszólaló rámutatott, hogy hazánk, legalább is ami a mezőgazdaságot illeti, kiállja az összehasonlítás próbáját a világ fejlett országaival. Az ágazat önmagához képest is rendkívül sokat fejlődött, nem túlzás azt mondani - ahogy Juscsák György fogalmazott -: a parasztság arculata megváltozott, munkájában megjelent a legfeljettebb technika. Mezőgazdaságunk nyitottá vált a világ korszerű módszereinek befogadására, s ennek is köszönhető, hogy a legigényesebb piacokon is versenyképesek termékeink. (folyt. köv.)
1989. február 21., kedd 16:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|