 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
Washington Post - magyar
|
Washington, 1989. február 19. vasárnap (MTI-tud) - Budapesti interjúk alapján foglalkozott a magyarországi helyzettel vasárnap a The Washington Post. A lap tudósítója megállapítja, hogy Magyarország kommunista vezetősége az első Kelet-Európában, amely igazi többpártrendszer megteremtésére törekszik, ahol a kommunisták egyenlő alapon vetélkednek majd más pártokkal a hatalomért. Ehhez azonban legalább az 1995-ös választásokig tartó átmeneti szakaszra van szükség, miután - idézte a lap Berecz Jánost, az MSZMP KB titkárát - a párt nem akar anarchiát, és időre van szükség az új jogi keretek kialakításához.
A lap szerint a KB múlt heti ülése azt jelzi, hogy Magyarország
- Lengyelországhoz hasonlóan - a kommunista hatalom új rendjét
teremti meg, amelyben a párt dominál, de megosztja a hatalmat a
szervezett ellenzékkel egy megerősödött parlamentben. Ez, ha
megvalósul, áttörést jelent majd a Mihail Gorbacsov megjelenése óta
tartó reformfolyamatban - fejtegeti a cikkíró.
- Mind a lengyel, mind a magyar tervek abból indulnak ki, hogy
az ellenzék elfogadja megerősített kisebbségi szerepét a politikai
és a társadalmi élet messzemenő liberalizálása fejében. Az ország
független és ellenzéki politikai aktivistái, akik 15 csoportban
tömörülnek, vonakodva elfogadják a párt terveit: bár felpanaszolják,
hogy az új politikai pártok tevékenységének javasolt korlátozásai
túl nagyok, s egyetértenek abban, hogy az új rendszert fokozatosan
kell bevezetni, biztosítékokat nyújtva az MSZMP-nek. Egyes új pártok
egyébként az 1990-es választáson koalícióra léphetnek a
kommunistákkal.
A lap beszámol arról, hogy a készülő új alkotmány tervezete
várhatóan megfogalmazza a ,,demokratikus szocializmus,, alapjait,
amelyeket a pártoknak el kell fogadniok: a köztulajdont, mint a
gazdaság meghatározó elemét, és az ország meglévő szövetségeinek
tiszteletben tartását a Szovjetunióval és a VSZ államaival. Az
1995-ig tartó átmeneti korszakban az ellenzéki pártok várhatóan
elfogadják majd, hogy kommunista jelölt töltse be a köztársasági
elnök újonnan felállítandó tisztét, s a kormányban az MSZMP-nek jut
a külügyi, a honvédelmi és a belügyi tárca, függetlenül a
választások kimenetelétől. - A szerző utal arra, hogy Berecz az
olaszországihoz hasonlította a jövendő magyarországi politikai
rendszert: a gyakori kormányváltozások ellenére az olasz
kereszténydemokraták évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak a
politikában.+++
1989. február 19., vasárnap 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|