|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
ND-cikk a pluralizmusról (1.rész)
|
Berlin, 1989. február 19. vasárnap (MTI-tud) - A Neues Deutschland a hét végén terjedelmes cikkben utasította el a szocializmus ,,objektív törvényszerűségeinek és azok hatásmechanizmusainak figyelmen kívül hagyását,, és óva intett ennek negatív következményeitől.
A cikk publikálásának időpontjából (egy héttel az MSZMP KB ülése, valamint néhány nappal a Lengyelországban megkezdődött kerekasztal-tárgyalások után) arra lehet következtetni, hogy az NSZEP központi lapja a magyar és a lengyel pártra utalhat a társadalmi nyitás feltételezett veszélyei kapcsán. Az írás szerzője, Heinrich Opitz professzor, az NSZEP pártfőiskolájának tanára, bevezetőjében elismeri a gondolatok és nézetek sokrétűségének, a különböző lehetőségek és cselekvési módok döntéshozatal előtti megvitatásának hasznos és kívánatos voltát. Egyúttal azonban megállapítja: veszedelmes önámítás lehet a következménye annak a ,,szellemi pluralizmusnak,, , amelyet manapság egyes országokban követendő alapállásként hirdetnek, s nem mondják ki egyúttal azt, mire gondolnak. A professzor a burzsoá ideológia által szemérmetlenül kihasznált fogalomként emlegeti a pluralizmust, amely - úgymond - a pozitivista szkepticizmus és a voluntarizmus eszközeként annak kimutatására és igazolására szolgált, hogy állítólag nem létezik igazság. - A pluralizmus ilyenfajta értelmezése kizárja az igazság értelmezését a szocializmust illetően is - folytatja Opitz. - Így mindenki maga döntheti el, mit ért szocializmus alatt. Márpedig ilyesfajta ideológiával, amely tagadja az általános érvényű törvények létezését, nem épülhetett volna föl s nem fejlődhetne tovább a szocializmus. (folyt.)
1989. február 19., vasárnap 10:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
ND-cikk a pluralizmusról (2.rész)
|
Az NDK által az utóbbi két-három évben egyre nyomatékosabban ismételgetett tételt megerősítve a cikkíró elismeri, hogy a szocialista társadalom hajtóerőinek kibontakoztatása minden egyes országban az adott nemzeti hagyományoknak és feltételeknek megfelelően történik. Egyúttal azonban kinyilatkoztatja: ,,A tőkés társadalom hajtóerőire, annak versenyelvére és szociális bizonytalanságára való átmeneti támaszkodás alapjában véve a tulajdonképpeni feladattól való meghátrálást, a szociális visszalépés és ellentmondások elfogadását jelenti. Ez nem lehet a mi utunk,, - szögezi le határozottan Opitz. Az írás hátralévő részében a szerző vázolja, hogyan is kell elősegíteni és ösztönözni ,,a dolgozók teljesítményét és a munkavégzés fölött érzett örömet,,. Megállapítva, hogy a társadalmi élet objektív törvényei közötti eligazodás csöppet sem könnyű dolog, Opitz a következő iránytűt ajánlja az NDK tapasztalatai alapján: a szocializmus minden társadalmi osztály és réteg általi együttes építésének legfontosabb föltétele a marxista-leninista párt vezető szerepe. E párt politikája a szó szoros értelmében létalapja a szocialista társadalomnak. +++
1989. február 19., vasárnap 10:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|