|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Újabb napirend az Országgyűlés ülésszakán?
|
1989. február 18., szombat - További 13 képviselő csatlakozott Bubla Gyula (Budapest, 3. vk.) indítványához, s ezzel már 23-an javasolják az Országgyűlésnek: következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - a kormány tájékoztatóját elfogadó - határozatát. A parlament állásfoglalását kérik továbbá a nagymarosi erőmű építése felfüggesztésének szükségességéről, s arról is, hogy - független szakértők bevonásával - felül kell vizsgálni az építmény ökológiai és gazdasági hatásait. A megállapításokról a lakosságot folyamatosan, részletesen tájékoztatni kell.
A képviselők - egyebek között - azzal indokolták indítványukat, hogy a tavaly októberi döntés óta hazánk gazdasági helyzete tovább romlott. Az építkezés felfüggesztése nem okozna különösebb problémát - írják -, mivel a kormány ígérete szerint a vizierőművet addig nem helyezik üzembe, amíg a szennyvíztisztítók nem készülnek el. A beruházási költségek körüli vita máig nem tisztázódott, s a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően a vízlépcső építésével kapcsolatos ellenvéleményekről. A Tudományos Akadémia 1983-as és 1985-ös állásfoglalását például a szavazás előestéjén kapták kézhez. Valószínűnek látszik - fogalmaz a beadvány -, hogy a lakosság népszavazással kíván dönteni az erőmű sorsáról; már eddig is több mint 100 ezren aláírásukkal fejezték ki e kívánságukat. A népszavazásról szóló leendő törvény minden bizonnyal kötelezővé teszi ilyen nagy számú aláírás esetén annak elrendelését, azonban nem lenne szerencsés a felelősséget a kevéssé informált állampolgárokra hárítani. Mivel a törvényhozó testület csak megfelelő információk birtokában teljesítheti alkotmányos kötelezettségét, Bubla Gyula és képviselőtársai 20 különböző, a témával kapcsolatos dokumentumot sorolnak fel - köztük az MTA Elnökségének, illetve főtitkárának észrevételeit, a Gazdasági Bizottság három évvel ezelőtti titkos jegyzőkönyvét, a Duna Kör véleményét, az USA-beli Yale Egyetem tíz professzorának szakvéleményét -, amelyek ismerete nélkül nem hozható megalapozott döntés. Mivel az ügyrend szerint a képviselői indítványokat az Országgyűlés elnöke köteles a parlamentnek bejelenteni és javaslatot tenni azok napirendre tűzésére vagy annak megtagadására, a márciusi ülésszakon minden bizonnyal foglalkoznak a kérdéssel. Az Országgyűlés (szintén az ügyrend szerint) - az előterjesztő esetleges felszólalása után vita nélkül határoz. (MTI)
1989. február 17., péntek 23:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|