|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre látogatása Tolna megyében (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, szerdán kétnapos látogatásra Tolna megyébe érkezett. Délelőtt Szekszárdon Péter Szigfrid, az MSZMP megyei bizottságának első titkára és Tamás Ádám megyei tanácselnök fogadta, majd hosszabb eszmecsere, kötetlen beszélgetés következett a pártszékházban a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjainak részvételével.
Az első titkár Tolna megye kommunistáinak hangulatáról, a február 10-i Központi Bizottsági ülést megelőző várakozásokról és az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos véleményekről tájékoztatta Pozsgay Imrét. Nem hallgatta el az államminiszter személyét illető és az 1956-os események népfelkelésként való értékelését vitató észrevételeket sem. Pozsgay Imre a KB ülés jelentőségét két alapvető kérdésben ítélte kiemelkedőnek. Az egyik, hogy sikerült elkerülni a pártszakadást, s egyben fontos lépést tett a vezető testület egy új értelemben vett - a vita, a véleménynyilvánítás jogát és a platformszabadságot is magában foglaló - pártegység felé. Megerősítette azt is, hogy nem volt és nincs ,,Pozsgay-ügy,,. A másik jelentős tett a többpártrendszerről szóló politikai állásfoglalalás. Az MSZMP ez irányban tett kezdeményezése abból a felismerésből fakad, hogy a mi körülményeink között csakis több párt nyílt küzdelmében valósulhat meg a politikai pluralizmus. Arra a kérdésre, hogy ez stratégiai, avagy csupán taktikai lépés volt-e, a párt vezető testülete részéről, Pozsgay Imre meggyőződéssel hangoztatta a szándék komolyságát. Kétségtelen - mondta -, hogy az új körülmények sürgetően követelik a párt belső megosztottságának felszámolását, a kommunisták körében is tapasztalható bizonytalanság és bizalmatlanság feloldását, a cselekvőképesség helyreállítását. Ehhez viszont elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés közelmúltunk történelmével. Az 1956-os események tisztázása az MSZMP jövőjére nézve sorskérdés - hangsúlyozta Pozsgay Imre. Ezért az az értékelés, amelyet a történelmi albizottság megállapításaira alapozva személy szerint ő hozott nyilvánosságra, nem megfontolatlanul hangzott el, és mentes volt minden politikai praktikától. Hogy egyesek ilyesmit sejtettek mögötte, az minden bizonnyal összefügg közgondolkodásunk öröklött reflexeivel. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|