|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB - Izvesztyija (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti::
Moszkva, 1989. február 13. hétfő (MTI-tud) - Az Izvesztyija hétfő esti moszkvai kiadásában - elsőként a szovjet tömegtájékoztatási eszközök közül - érdemben ismertette az MSZMP KB péntek-szombati ülésének előzményeit, s a KB határozatát.
Az ülés előtti magyar társadalmi-politikai helyzetet felvázolva Fjodor Lukjanov, a lap tudósítója emlékeztet rá, hogy az utóbbi időben alternativ mozgalmak és egyesülések sokasága alakult. - Kezdetben - írja -, az MSZMP viszonya ezekhez bizalmatlan volt. Az emberek azóta meggyőződtek, hogy az alternatív mozgalmak léte nem fenyegeti a társadalmi berendezkedést: egyik sem tűzi ki maga elé annak megváltoztatását. Ellenkezőleg, sokan ugyan birálják a párt politikáját néhány kérdésben, de kijelentik, hogy együtt kell keresni a kiutat a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetből. Ez is hozzájárult az MSZMP viszonyának megváltozásához - mutat rá a tudósítás és idézi Berecz Jánosnak az országgyűlés téli ülésszakán elhangzott szavait, amelyeket nem sokkal követett az első hivatalos találkozó az MSZMP és az alternatívok képviselői között. - Maga az élet és a demokratikus átalakulások menete szabta a magyar kommunisták feladatául, hogy meghatározzák viszonyukat a többpártrendszerhez, a politikai és szakszervezeti pluralizmushoz. A KB határozatából a beszámoló azt a részt idézi, amely óv az illúziótól, hogy a többpártrendszer képes lenne önmagában orvosolni a gazdasági és társadalmi problémákat. A politikai reformok nem pótolhatják a gazdasági feladatok megoldását, de feladatuk azok végrehajtásának megkönnyítése. Az Izvesztyija ismerteti Grósz Károlynak az ülésen elhangzott szavait arról, hogy hosszabb ideig tart majd a többpártrendszerre való áttérés. Kétségtelenül fontos szakasz lesz ezen az úton az 1990-es parlamenti választás. - Grósz Károly szerint az MSZMP a nyílt versenyhelyzetben képes lesz megőrizni vezető szerepét a társadalomban. (folyt.köv.)
1989. február 13., hétfő 21:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZMP KB - Izvesztyija (2. rész)
|
A tudósítás kitér az 1956-ban történtek értékelésére is. - 1953-56-ban a magyar dolgozók kísérletei, hogy megszabaduljanak Rákosi diktatúrájától, nem jártak sikerrel. A Rákosi-Gerő csoport az országot és a pártot káoszba sodorta - írja, megemlítve, hogy a megtorlások áldozatául vált Rajk László temetése egyfajta detonátor volt a feszült légkörben. Lukjanov ismerteti az MSZMP KB munkabizottsága által kidolgozott következtetést, amely szerint az oligarchikus rezsim ellen és a szocializmus demokratikus megújításáért népfelkelés robbant ki, de 1956 novemberének kezdetére az ellenforradalmi erők kerekedtek felül. A tudósítós végezetül megemlíti, hogy a KB - elfogadva ezt az értékelést - a kérdés további tanulmányozását tartja szükségesnek. A problémát a széles közvélemény bevonásával akarja a párt megvitatni, s ezért februárban a Társadalmi Szemle nyilvánosságra hozza a történelmi albizottság tanulmányának teljes szövegét. +++
1989. február 13., hétfő 21:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|