|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Asszuáni gát - Egyiptom megmentője?
|
1989. január 24. (MTI-Panoráma) - Harminc éve, 1959. januárjában született meg a terv, amelyből máig érvényes világrekord lett: Egyiptom és a Szovjetunió megállapodást kötött az Asszuáni gát felépítésére. A tízévi közös munka eredménye egy 3600 méter hosszú, 111 méter magas kőgát lett a Nilus egyiptomi felső folyásánál, mögötte pedig 500 kilométer hosszan kiöblösödött a Nilus - ez a Nasszer-tó, ugyancsak a világ legnagyobbja az emerkéz létesítette tavak között. A gát csak egy próbát nem állt ki: nem szavatolta az egyiptomi-szovjet barátság állandóságát, pedig annak jelképéül is szánták. Talán ugyancsak jelképes, hogy éppen mostanában, amikor a két ország viszonya ismét javul, bizonyítja a sokat szidott gátrendszer, hogy nélküle Egyiptom nem élte volna túl a nyolcvanas évek szörnyű aszályát.
Az Asszuáni gátat közgazdászok, környezetvédők igencsak kárhoztatták a hetvenes évek vége felé, mondván, hogy a vizszabályozás megfosztja a Nilust az Etiópiából és Szudánból magával hozott értékes, termőföldet tápláló hordaléktól, az addig évente rendszeresen érkező áradást pótló öntözés pedig elszikesíti a talajt. Mások azt állították, hogy nem a gát, hanem a talajvédelem elmulasztása, a mezőgazdaság fejlesztésének általános elmaradottsága felelős a károkért. A vitát azonban háttérbe szorította a nyolcvanas évek kezdete óta a rettenetes aszály, amely Észak-Afrika legnagyobb részét letarolta és pusztító éhinséget okozott például Etiópiában és Szudánban is, ahol a Nilus később összefolyó ágai erednek. 1978-ban az addigi legmagasabb szinten, mintegy 177 méteren állt a Nasszer-tó szintje, tavaly nyárig fokozatosan 150 méterig apadt, mert a Nilus nem hozott elegendő vizet a szárazság miatt. Félő volt, hogy esetleg le kell állítani a gáthoz tartozó villanyerőművet, mert az iszapossá váló viz kárt okozhat a turbinákban, de az öntözés, a mezőgazdaság, az ivóvizderítés nem került veszélybe. Tavaly ősszel végre enyhült a ,,hét szűk esztendő,, - a Nilus a Szudánban katasztrófákat okozó esőzések nyomán ismét kellő mennyiségű vizet hozott. Az év végére a Nasszer-tó szintje 168 méterre emelkedett, a közvetlen veszély elmúlt. Ez azonban cseppet sem csökkenti a gát és a világrekorder tó érdemeit: valószínűleg nincs még olyan alkotás a világon, amely nyolc éven át életben tartott volna 51 millió embert. Ennyi ugyanis Egyiptom lakossága, és éppen ezt tette az Asszuáni gát. A harminc évvel ezelőtt kezdeményezett építkezés nélkül az egyiptomiak arra a sorsra jutottak volna, mint milliók a szárazságsujtotta afrikai országokban. +++
1989. január 25., szerda 09:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|