 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
 |
A Minisztertanács közleménye ... (4. rész)
|
Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer
(térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek,
gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz-
és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok
részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről.
A év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál
bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek
megfelelően kap tájékoztatást.
Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól
függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait.
Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés
következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli.
A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként
Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető
fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510
forint személyenként.
II.
A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló
források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és
szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a
nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél
ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási
rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget
vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése
számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul
vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz.
A nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben - szociális
szempontokat is figyelembe véve - egységes össszeggel emelkednek.
1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100
forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra
kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások,
rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális
ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék.
Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a
jövedelempótlék összege változatlan marad.)
A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és
megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott
öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj
minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint
kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően
átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. (folyt.köv.)
1989. január 8., vasárnap 15:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|