|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Németh Miklós bejelentései
|
(Kézdi Pál) München, 1989. április 14. (SZER, A mai nap) - Németh Miklós miniszterelnök közölte, hogy a parlament következő ülésszakán javasolni fogja a kormány jelentős átalakítását. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva egyebek között ígéretet tett arra is, hogy megvizsgálják a népszavazás lehetőségét a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. Németh Miklós miniszterelnök a kormány soron kívüli ülését követően elismerte, amit mindenki tud: hogy a kormány kapkod és sodródik az eseményekkel. Arra hivatkozott, hogy a vezetése alatt álló kormány olyan induló helyzetet örökölt, amely túlhaladta az MSZMP stabilizációs programját. Ezért a kormánynak nem ehhez a használhatatlan programhoz, hanem a tényleges helyzethez kellett igazodnia. Az égetően sürgős kérdések közül ezúttal a bős-nagymarosi beruházással kívánunk foglalkozni. A miniszterelnök kitért az Országgyűlés ülésszakán tett ígéretére. Ez három területre vonatkozott. Egyrészt alapos vizsgálatot ígért, másrészt azt, hogy a kormány megfontolja a népszavazás lehetőségét, annak jogi, nemzetközi, politikai és gazdasági összefüggéseit, Németh Miklós arra is utalt, hogy a döntés pillanatában az építkezés olyan állapotban lesz, hogy nem állítja kész tények elé a döntéshozókat, tehát lehetővé válik mind a leállítás, mind a gazdaságos befejezés alternatívája. A kormányfő ezután arra hivatkozik, hogy a nagymarosi építkezés leállítása nem is lenne jogszerű, mert a jelenlegi építkezés a parlament érvényes döntése alapján folyik, ezért a leállítására csak a parlamentnek van joga. Itt többszörös fogalom-csúsztatással állunk szemben: a Tudományos Akadémia és más szakemberek véleménye dacára a senki által meg nem választott MSZMP vezetése döntött úgy, hogy a lakosság többségének nyilvánvaló akarata ellenére is megépíti a jóvátehetetlen környezetrombolást okozó és kizárólag veszteséget termelő nagyberuházást. Mindezt egy olyan időszakban tette, amikor az ország súlyosan el van adósodva és a nagyberuházás terheit a lakosságból kifacsart milliárdokból lehet csak fedezni. A parlament döntésére való hivatkozás szemfényvesztés, mivel ez a parlament lényegében az MSZMP intézménye, semmiképpen sem a társadalomé, mivel nem szabad választások révén jött létre. A képviselők többsége a párt Központi Bizottságától kapott utasítást hajtott végre és nem választóinak érdekeit képviselte. Ezért a bős- nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó hibás döntésért kizárólag az MSZMP felső vezetése, a pártszuverenitást képviselő parlament és elsősorban a párt érdekeit képviselő kormány a felelős. A kommunista kormányzatok nyilvánvalóan hibás döntéseinek előzetes korrekciója sohasem volt lehetséges, mert a kommunista pártok - így az MSZMP is - a felelősségre vonás minden lehetősége nélkül hozhattak olyan döntéseket, amelyek összes hátrányait a lakosság kénytelen elviselni. Németh Miklós csak akkor hivatkozhatna joggal az Országgyűlés állásfoglalására a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatosan, ha ezt az Országgyűlést - az egyenlő jogú pártok szabad versenye alapján - a magyar nép demokratikusan választotta volna meg. Ebben az esetben a kormány joggal mondhatná, hogy a nép akaratát kifejező Országgyűlés döntéséhez igazodnia kell. Jelen esetben azonban csak a Grósz Károly féle vezetés hibás döntéséhez ragaszkodik, és azzal érvel, hogy ennek a hibás döntésnek az utólagos korrekciója milliárdos veszteségekkel jár. Ha demokratikus politikai rendszer lenne, akkor természetesen a Grósz Károly féle pártvezetésnek már nem lett volna módja ilyen sokmilliárdos kárt okozó döntés meghozatalára. De még mindig egyszerűbb vállalni az eddigi károk viselését, mint további, több mint 100 milliárd forinttal tetézni, valamint a beruházás teljes fennállása alatt további évi ötmilliárd forint kárt okozni hosszú éveken át az egész magyar népnek. Nem szólt arról Németh Miklós, hogy Kulcsár Péter, Budapesten élő politológus nemzetközi jogilag megalapozottan kimutatta: az 1977- ben megkötött magyar-csehszlovák szerződés két okból is támadható. Az egyik a szerződés jogi értelemben vett egyenlőtlensége, a másik az, hogy a felek eltértek az 1947-es magyar békeszerződés előírásaitól. Németh Miklósnak haladéktalanul tárgyalásokat kellene kezdenie a csehszlovák kormánnyal a csehszlovák-magyar szerződés érvénytelenségének a megállapításáról. +++
1989. április 14., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|