|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Mi a baloldal jövője?
|
--------------------- München, 1989. november 30. (SZER, Világhíradó) - A népszavazás alaposan átrendezte a politikai térképet. A hogyan tovább néhány kilátását és egy már most tapasztalható fejleményét Hamburger Mihály elemzi: - A magyar belpolitikai élet egyik nagy kérdése: a 40 éves kommunista uralom után lehetséges-e még egy egészséges baloldal? Védhetők-e a hagyományos baloldali értékek, amikor azokat hosszú időre kisajátította és eltorzította az egyetlen létező párt? Nemcsak az MSZMP-re és az MSZP-re, hanem minden baloldali erőre vonatkozik a kérdés: lehetséges-e a szocializmus, mint eszményi társadalom hírdetése ma? - nemcsak a belpolitikai fejlemények teszik ezt kérdésessé. A nemzetközi helyzetre érzékenyen reagáló magyar belpolitikában nem kedvez ennek a kelet-európai fejlődés sem. A két Németország újraegyesítésének kérdése, a rendkívül gyors csehszlovákiai kibontakozás újólag aláásta a baloldali értékek létjogosultságát, megkérdőjelezte a szocializmus perspektíváját. A kommunizmus alkonya jelenleg a szocializmus hanyatlását is jelenti. Mutatja ezt az európai kommunista pártok helyzete, de mutatja ezt Magyarországon az egy-két éve még igen népszerű, nem kommunista, szocialista gondolkodó háttérbe szorulása az utóbbi időben - mint Bibó István vagy Németh László. Valamivel könnyebb helyzetben vannak azok a baloldali pártok, amelyek nem részesei az elmúlt 40 évnek - de a félelem a népszerűtlenségtől itt is erős, ezért tolódnak jobbra - úgymond -, vagy használják ki bizonyos erők saját belső pártellenzékükkel, vagy a rivális párttal szemben a kriptokommunistaság vagy a kommunistaság rémét. Jellemző példája ennek Csurka István támadása az SZDSZ ellen. A gödöllői MDF szervezet kapcsán azzal vádolja az SZDSZ-t, hogy - a kommunisták 1945-ös taktikájához hasonlóan - beépítették az SZDSZ-vírust az MDF szervezetébe. Elfeledkezik mindeközben arról, hogy a gödöllői szervezet korábban jött létre, mint az SZDSZ. (folyt.)
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Mi a baloldal jövője? - 1. folyt.
|
Ebben a helyzetben egyre nyilvánvalóbbnak látszik: az MSZP-nek nem sikerült az a képtelen tornamutatvány, hogy a jogfolytonosságot vállalva megtagadja saját múltját, visszájára fordítsa összes korábbi értékeit és ezzel visszahódítsa népszerűségét. Kormánya - amely már nem is a kormánya - egyre veszít hiteléből, naponta vonul vissza. A párt parlamenti képviselői a parlament legitimitását ássák alá. Pozsgay nimbusza lehanyatlóban. Most úgy tűnik, hogy az újjáalakuló kongrersszuson kötött kompromisszumok bumerángként ütnek vissza. Kiderült ugyanis, hogy a párt reformszárnya igen csekély erővel rendelkezik. A párt balszárnya pedig, mindeközben egyre inkább irigykedve szemléli az MSZMP megszerveződését, úgy érzi: Pozsgay csökkenő népszerűsége és a népszavazás eredménye az utolsó adujuktól is megfosztotta őket a hatalom megtartásában. Ami a tornamutatványt illeti, a konzervatívabb MSZMP kétségtelenül könnyebb gimnasztikai mutatványok előtt áll. Nem biztos, hogy népszerűbb lesz, mint az MSZP, de legalább nem kell mindent elölről kezdenie. Az, hogy az MSZP IX. kerületi bizottsága székházát éppen az MSZMP-vel osztotta meg, nem egyszerűen egy társbérleti aktus - mutatja, hogy az MSZP zsákutcába került. A pártban jelen vannak azok az erők is, melyek a kiutat az MSZMP-vel való szövetségben látják - ez pedig a reformerők egyébként is csekélyke hitelét még tovább rombolja. +++
1989. november 30., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|