|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Esti híradó:
Új magyar címer
"Egy tudósokból álló bizottság fésülte át a levéltárat
alternatívákat keresve - valamit, ami erőteljesen kihangsúlyozza a
magyar történelmet. Magyarország - ajánlották végülis a szakértők -
egy, a korábbi királyi címeréhez kell, hogy visszatérjen, vagy
pedig a Kossuth-címerhez, amely az 1848-as Ausztria elleni
szabadságharcban született.
Múlt héten a kommunista párt áldását adta mindkét ajánlatra. A
parlament hamarosan napirendjére tűzi az ügyet, és valószínűleg
népszavazás útján döntik majd el. Mindez része a jelen
nosztalgiának, amelyet a magyarok éreznek a 4 évtizedes kommunista
uralom előtti idők iránt. Ez részben magyarázata annak a lázas
izgalomnak is, amely dr. Ottó von Habsburg, az utolsó magyar király
legidősebb fiának budapesti látogatását övezte.
A két javasolt címer majdnem teljesen azonos, azzal a különbséggel,
hogy szent István koronája díszíti a királyi címert, ami a Kossuth-
címerről hiányzik. A különbség tehát a republikánus és a
monarchikus gondolatpárosítás különbsége."
|
|
|
|
|
|
|
Koszorúzások az aradi vértanúk napján - emlékműavatás (1. rész)
|
1990. október 6., szombat - Az aradi vértanúkra emlékeztek országszerte szombaton; arra a gyászos napra, amelyen a haynaui önkény kivégeztette a magyar szabadságharc tizenhárom tábornokát: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernőt, Török Ignácot, Vécsey Károlyt, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost és Schweidel Józsefet. Megemlékeztek Batthyány Lajosról, az első magyar felelős miniszterelnökről, akinek Pesten vették életét.
A Kerepesi temetőben a Batthyány család sírboltjában Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter helyezett el koszorút a kormány nevében Batthyány Lajos koporsójánál. A megemlékezésen részt vett Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Demokrata Fórum főpolgármester-jelöltje, aki ezt megelőzően - a miniszterelnök jelenlétében - a Batthyány örökmécsesnél is elhelyezte a kegyelet virágait.
A Szabad Demokraták Szövetsége nevében Demszky Gábor főpolgármester-jelölt, Béki Gabriella országgyűlési képviselő és Mihályi Gábor Budapest, V. kerületének polgármestere rótta le kegyeletét a Batthyány örökmécsesnél.
Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a Magyar Államvasutak képviselői szombaton a Kerepesi temetőben megkoszorúzták Csány Lászlónak, az 1849-es Szemere-kormány közlekedési miniszterérének sírját. Csány Lászlót Haynau 1849 október 10-én Pesten felakasztatta. Halála óta most először emlékezett meg róla a közlekedési tárca.
Budapest XX. kerületében lévő Vécsey lakótelepen a mártírhalált halt aradi vértanú, Vécsey Károly emlékét őrző táblát avattak az ottlakók. A Wesselényi utca 152-156-os ház falán elhelyezett emléktáblát Vízy Béla, országgyűlési képviselő leplezte le. (folyt. köv.)
1990. október 6., szombat 19:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kooszorúzások az aradi vértanúk napján (2.rész)
|
Gyulán a negyvennyolcas honvédtiszti emlékműnél az aradi vértanúk emlékére megtartott koszorúzási ünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter mondott beszédet. Felidézte a honvédtábornokok Arad előtti két gyulai napját, amelynek drámaiságát oly nagy erővel adta vissza Száraz György A nagyszerű halál című, a gyulai vár színpadán az 1970-es években bemutatott művében. E két gyulai naphoz hasonlóan ötszáz éve él félelmek és remények közt hánykódva a magyarság, s csak átmenetileg tudott egyik érzés a másikon felülemelkedni.
A tizenhárom aradi vértanú úgy él a népben, mintha egyetlen gránittömbből faragták volna őket - mondotta a miniszter. Az Aradon 141 éve kivégzettek különböző társadalmi rétegekből s más-más nemzetből származtak, ám amikor kellett, tudták, miként kell együtt vállalni sorsukat. Ha azt akarjuk, hogy talpra álljon az ország, e tanításról nem feledkezhetünk meg. Mártírjaink áldozatvállalásának példája sem a magyarságtól, sem a Kárpát-medence más népeitől nem vehető el. Az aradiak vértanúsága az egész nemzeti közgondolkodásnak a része, s az is marad, míg magyarok élnek a kárpát-medencében - fejezte be emlékbeszédét Für Lajos.
X X X
Az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak állított emlékművet Dunaújváros. Palotás József helyi szobrászművész alkotását szombaton, az aradi vértanúk napján avatták fel a település régi városrészében a polgárok, a város vezetői, valamint a parlamenti pártok helyi képviselőinek jelenlétében. Az emlékmű létrehozása a település lakóinak összefogása eredményeként vált lehetővé; a költségekhez hozzájárult a Dunapentele Baráti Kör, valamint a városban lévő szervezetek, intézmények, vállalatok nagy része. (MTI)
1990. október 6., szombat 19:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"...annakidején, Budapesten a Független Kisgazdapárt azt az emlékezetes választási győzelmet aratta, ott szorongtam magam is diákfejjel a Kossuth Lajos-utca és a Semmelweiss utca sarkánál, a Kisgazdapárt székháza előtti mintegy 10-20 ezres tömegben "Halljuk Tildyt, halljuk Tildyt" - zúgta hosszú a percekig az ujjongó tömeg, remélve, hogya mindent eldöntő választási eredmény birtokában, Tildy állástfoglal, nyilatkozik és végre előáll energikus tervekkel, igényekkel, ő azonban nem jelent meg, a tömeg hiába követelte. Leírhatatlan volt a csalódás a tömegben, ugy széledtek el, mint egy nyáj, mely nem találja pásztorát. S most, mi történik Budapesten? - kommunista zabla-próba. Az MSZMP konzultálta az alternativ mozgalmak vezetőit, hogy megtudja, kivel, milyen módon tud majd együttműködni, avagy nem kivan majd együttműködni és igy ő maradhat továbbra is az, aki mindegyik újonnan alakult szervezet szájába irányitó zablát kivan helyezni, melyet a közvetlen pártgyeplő irányit és ha kell, fékez majd."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|