Rendszerváltás és az MTI

	A magyar-román viszony
(Ara-Kovács Attila) München, 1989. február 18. (SZER, Világhíradó) - A rövid hír, miszerint Beck Tamás kereskedelmi miniszter kinevezte Kónya Lászlót a minisztérium osztályvezetőjét Magyarország bukaresti kereskedelmi tanácsosává, természetesen újra reflektorfénybe állította a magyar- román viszonyt. Annál is inkább, mert Kónya magas miniszteriális rangja újólag kihangsúlyozta, hogy Magyarország milyen fontosságot tulajdonít ennek a diplomáciai posztnak. Mint ismeretes, Kónya László elődjét, Győrffy Károlyt a román hatóságok a november 15-iki budapesti Ceausescu-ellenes megmozdulás előtti napon krimibe illő körülmények között őrizetbe vették, majd a tüntetés szétverése fejében felajánlották Budapestnek a diplomata szabadon bocsátását. Az alku - úgy tűnik - megköttetett, a szabadon bocsátásból pedig kiutasítás lett. A mostani kinevezés egyben sok mindent jelez, nem utolsó sorban épp a kedélyek viszonylagos lecsillapítását a két ország között. Egy ilyen irányú tendencia volt kiolvasható Ceausescu egyik utóbbi interjújából is, melyet egy lapnak adott, s amelynek teljes szövegét február 11-ikén adta közre a román fővárosban megjelenő Előre. Ebben Ceausescu nagyjából-egészéből foglalkozik mindazokkal a témákkal, amelyeket megnyilatkozásaiban érinteni szokott. Nem lendül azonban egyúttal támadásba azok ellen, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva - mint vélheti - elutasítják a köztudomásúlag jól bevált román utat. Nos, ezek az országok tévednek - mondja -, de Bukarest a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján napirendre tér a reformokba bonyolódás praktikái fölött. A dolog persze nem ilyen egyszerű. Ha Ceausescu retirál, akkor annak okát nem a jogok és megállapodások tiszteletben tartásában, hanem az előhelyzetben kell keresni. Kónya László kinevezése egy efféle előeltolódásnak lehet a jele, amit részterületeken nemcsak a magyar-román viszonylatban követhet némi normalizálódás. Abban hinni azonban, hogy e jelekből a Ceausescu-rezsim európaizálását lehetne kiolvasni - badarság lenne. Pillanatnyi fegyverszünetről van legjobb esetben is szó, amelyet újabb bukaresti orvtámadások követnek majd - elsősorban persze Magyarország ellen. Gyakori kívánalom a nyugati országoktól, hogy az emberi jogok megsértése miatt csökkentsék kapcsolatukat, mindenekelőtt a gazdáságiakat, Bukaresttel. Csak remélni lehet, hogy Kónya László mindösze tárgyalni akar és tájékozódni, nem pedig szorgalmazni, hogy Magyarország töltse majd ki a román gazdasági kapcsolatok terén azt az űrt, amelyet a nyugati államok hagytak, vagy hagynak maguk után. +++ 1989. február 18., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »