Rendszerváltás és az MTI

	Genfi jelentés
München, 1989. február 10. (SZER, Késő esti mai nap) - Az ENSZ genfi székházában magyar és nyugat-európai emberi jogi csoportok vezetői világméretű kampányt sürgettek annak érdekében, hogy véget vessenek az erdélyi kisebbségek üldözésének. A közös sajtóértekezletre, amelyen a felhívás elhangzott, a genfi székhelyű Magyar Emberi Jogi Liga, és a párizsi központú Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség védnökségével került sor. Az időpontot úgy választották meg, hogy egybeessen az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának Genfen folyó 45. ülésszakával. A sajtókonferencián részt vett Nagy László, a Magyar Emberi Jogi Liga, Harry Binder (?) a nürnbergi székhelyű Erdélyiek Szövetsége, Pierre Boulee (?) a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség képviseletében, valamint Budapestről Jeszenszky Géza az Erdélyi Szövetségtől, és Joó Rudolf a Magyar Demokrata Fórumtól. Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy az Erdélyben maradó kisebbségek sorsának javítása fontosabb, mint a menekültek megsegítése. Kijelentették, hogy az exodus gyengíti a szülőföldjükön kitartókat, és a bukaresti rezsim kezére játszik. A sajtóértekezleten bírálatok érték mind a magyar, mind a nyugatnémet kormányt. A résztvevők a budapesti vezetés szemére vetették, hogy a Magyarországra érkező erdélyieket nem hajlandók politikai menekültként elismerni. Egyelőre olyan hivatalos jelzés sem érkezett Budapestről Genfbe, hogy Magyarország csatlakozni kívánna a genfi menekültügyi konvencióhoz - amivel megnyílna az út ahhoz, hogy az érintetteket valódi politikai menekültként kezeljék. A nyugatnémet kormányt ugyancsak élesen bírálták az erdélyi szászokkal folytatott emberkereskedelmi gyakorlatáért. Harry Binder a bonni vezetést a Ceausescu-rezsim cinkosának nevezte, amiért mintegy 10-15 ezer német származású erdélyi áttelepülésének engedélyezéséért több mint 100 millió márkát fizetett Bukarestnek. Binder rámutatott arra, hogy a II. világháború előttihez képest mára félmillióval csökkent az erdélyi szászok száma, amely a bukaresti rezsim emberi jogokat tipró politikája miatt következett be. Jeszenszky Géza történész azt hangoztatta, hogy az ilyen sajtóértekezletekre azért van szükség, mert az erdélyi kisebbségek maguk sehol nem emelhetik fel szavukat saját érdekükben. Csak a világközvélemény figyelmének a felhívása lehet hatásos - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a magyarok, hanem az összes romániai kisebbség helyzetén javítani kell. Ezt megerősítette Joó Rudolf is, aki még megjegyezte: Romániában az egész lakosság szenved, de legjobban a kisebbségek. Joó úgy vélte, hogy Románia számára követendő példa lehetne a többnemzetiségű, többnyelvű svájci rendszer. Pierre Boulee elmondta, milyen lépéseket tett eddig a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség azért, hogy az Európa Tanács is gyakoroljon nyomást a Ceausescu-rezsimre, a magyar, német, szlovák, szerb, horvát és zsidó kisebbség üldözésének a megszüntetése érdekében. Boulee közölte, hogy számtalan tanulmányt és határozati javaslatot terjesztettek az Európa Tanács elé. A legutóbbit - amely az egész földrészre kiterjedő információs kampányt sürget - mindössze néhány nappal ezelőtt. +++ 1989. február 10., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »