Rendszerváltás és az MTI

	Az emancipáció 2.
- Egyes vélemények szerint a mai társadalmi-gazdasági válság a családok létfeltételeit alapjaiban kezdte ki. Ön hogy látja a magyar családok helyzetét? - A nőket ma súlyosabban érinti a családok helyzetének romlása, mint a munkaerőpiaci hátrányuk fokozódása. A csökkenő életszínvonal a családok mind nagyobb hányadának elszegényedésével jár. Legalább ekkora veszélyt jelent, hogy a kereső családtagok által végzett munka mennyisége megnőtt. Ennek közvetlen következménye a lakosság egészségi állapotának hanyatlása, a társadalmi méretü fizikai-pszichikai kifáradás. Ugyanakkor megállt, sőt visszájára fordult a családi viszonyok, a belső munkamegosztás korábban megindult demokratizálódása. A mai családok egy sor, korábban igénybe vett szolgáltatásról kénytelenek lemondani. Újra befőzünk, hanyagoljuk a Patyolatot, szabunk varrunk. Ráadásul ezeket a többlet háztartási terheket nincs kivel megosztani. Ma már nem az a kérdés, hogy akarnak-e segíteni a férjek, vagy sem, hiszen igen sok családban 12-14 órát, vagy többet dolgoznak, egyszerűen nincsenek jelen a család életében. - Mindennapi életünkben egyre több a fékevesztett indulat, sok családban szinte teljesen hiányzik az egymás iránti tolerancia, az agresszívitás egyre nagyobb méreteket ölt egészen eltérő anyagi helyzetü emberek körében is. Minderrre elég magyarázat a gazdaság válsága? Miért van az, hogy a humánus értékeket tekintve rosszabbul élünk, mint ahogy valójában élhetnénk? - A korábbi évtizedekben viszonylag korlátlannak tűnő lehetőségeket csillantott fel a vezetés a lakosság előtt, és ténylegesen is végbement egy jelentős életszínvonalnövekedés, ami ezt a jövőképet egy ideig alá is támasztotta. Eközben a társadalmi korlátok lebontását hirdető ideológia az emberek elé egy olyan délibábot vetített, amely azt sugallta, hogy minden társadalmi réteg ugyanazt a fogyasztási mintát követheti. Ez tömegeket hajszolt bele egy, a valóságtól elszakadó önkizsákmányolásba. Régen a társadalmi korlát a fogyasztást is korlátozó rendező elv volt. A hierarchia alján állók számára nem volt elérhető a felsőbb szintek fogyasztási normája. Manapság a fogyasztási cikkek mindenáron való megszerzésébe emberek tömegei belerokkannak, belehalnak, és ez valószínűleg ennek a parttalan egyenlősdi ideológiánknak is a következménye. Hozzájárult mindehhez, hogy a gazdaságban évtizedeken át kizárólagos mennyiségi szemlélet uralkodott, az iparosítás mellett nem fejlesztettük az infrastrukturát, mert annak nincs kézzelfogható azonnali haszna. Hiszen például csak húsz év múlva lesz eredménye a mai iskolázási színvonal javításának. (folyt.) 1989. március 6., hétfő 13:45
Vissza » Folytatásokkal »