Rendszerváltás és az MTI

	EMBARGÓ hétfőn 11.15-ig
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 1989. március 6. hétfő (MTI-tud.) - Hétfőn délelőtt Bécsben megkezdődött a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország háromnapos külügyminiszteri találkozója, amelyen Európa életbevágóan fontos katonai-biztonsági kérdéseiről lesz szó. Kontinensünkről Albánia kivételével valamennyi állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada külügyeinek irányítói az év eleje óta már másodszor gyűltek össze az osztrák fővárosban. Január 17-19-én az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának eredményes lezárása és záródokumentumának elfogadása alkalmából tanácskoztak. Most azért vannak ismét együtt, hogy állásfoglalásaikkal kellő lendületet adjanak az utótalálkozón elhatározott és csütörtökön szintén Bécsben megnyíló két nagyfontosságú európai fórumnak: a Varsói Szerződés és a NATO 23 tagállama által a hagyományos fegyveres erőkről, valamint a Helsinki Záróokmány 35 aláíró országa által a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről tartandó tárgyalás-sorozatnak. A találkozón 31 ország képviselteti magát külügyminiszterével, Izland, Monaco, és a Vatikán valamivel alacsonyabb rangú külügyi vezetőt küldött, Kanadából pedig a hadügyi államtitkár utazott Bécsbe. Az értekezlet megnyitó beszédét a vendéglátó Ausztria nevében Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter tartotta. A többi 34 országból érkezett személyiségek felszólalásainak sorában mindjárt az első napon a legfontosabbnak minősíthető állásfoglalások szerepelnek. Hétfőn kap szót Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter, brit minisztertársuk, Geoffrey Howe pedig értesülések szerint nemcsak országa nevében fog beszélni, hanem ismerteti a NATO tagállamoknak a hagyományos európai fegyveres erőkre vonatkozó kiinduló tárgyalási javaslatát is. Ugyancsak a hétfői szónokok listáján kapott helyet - a délutáni ülés utolsó felszólalójaként - Várkonyi Péter külügyminiszter. (folyt.) 1989. március 6., hétfő 06:58
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	EMBARGO hétfőn 11.15-ig
Megkezdődött a bécsi külügyminiszteri találkozó (2.rész) A bécsi ,,miniszter-randevú,, hivatalosan nem minősül a csütörtökön kezdődő két hosszabb konferencia megnyitásának, legfeljebb ,,nyitányának,,. A háromnapos találkozó ,,papíron,, az osztrák kormány kezdeményezésére és meghívására zajlik le, nem pedig az európai biztonsági és együttműködési értekezlet úgynevezett utórendezvényeként. A ,,finom,, megkülönböztetést az magyarázza, hogy az európai hagyományos fegyveres erőkről (leszerelési célzattal) csak a 7 VSZ- és a 16 NATO tagállam tárgyal, s mivel egyes nyugati országok - főként az Egyesült Államok - ragaszkodnak e fórum teljes függetlenségéhez, autonómiájához, az ő értelmezésük szerint a tárgyalásokat nem nyithatja meg a ,,helsinki plénum,, , amelynek 35 állama között ott van a 12 semleges és el nem kötelezett ország is. A ,,huszonhármak,, tárgyalásainak közösen elfogadott célja az európai stabilitás és biztonság megerősítése többek között azáltal, hogy az eddiginél alacsonyabb szinten hozzák létre a szilárd és biztonságos katonai egyensúlyt. Ez nyilvánvalóan elválaszthatatlan a párhuzamos fórumnak, a ,,harmincötök,, bizalomerősítési konferenciájának attól a törekvésétől, hogy az 1984-1986-ban tartott hasonló stockholmi konferencia folytatásaképpen, annak eredményeire támaszkodva a helsinki folyamat résztvevői további intézkedéseket tegyenek katonai téren az államok közötti bizalom és a biztonságérzet fokozására. Azért a bécsi utótalálkozón a formai nehézségek ellenére megtalálták a szükséges módszert a két tanácskozás közötti kapcsolatok kifejezésére és érvényesítésére: a ,,huszonhármak,, és a ,,harmincötök,, képviselői rendszeresen találkozni fognak egymással, hogy ez utóbbiakon belül a semleges és el nem kötelezett (úgynevezett N+N) államok képviselői tájékozódhassanak a NATO-VSZ tárgyalások alakulásáról és kifejthessék erről saját véleményüket. Az összefüggésekre utal a helyszín megválasztása is: a külügyminiszteri találkozó, a hagyományos fegyveres erőkkel foglalkozó tárgyalások és a bizalomerősítési értekezlet egyaránt a bécsi Hofburg palota-negyedében zajlik le, tehát ,,egy fedél alatt,,, de az épülettömb más-más részeiben. (Szerencsére ehhez az egykori császári palotasorban elegendő alkalmas hely kínálkozott.) (folyt.) 1989. március 6., hétfő 07:03
Vissza »

	EMBARGO hétfőn 11.15-ig
Megkezdődött a bécsi külügyminiszteri találkozó (3.rész) A hétfőn kezdődött külügyminiszteri értekezlet üléseit és felszólalásait érthetően nagy érdeklődés előzi meg, de legalább ekkora figyelem kíséri a résztvevők különprogramjait, kétoldalú találkozóit. Ez az élénk kiegészítő diplomáciai tevékenység már vasárnap megkezdődött. Baker amerikai külögyminiszter a nap folyamán először Alois Mockkal, majd a magyar külügyminiszterrel találkozott. Várkonyi Péter vasárnap este megbeszélést tartott Eduard Sevardnadzéval is, alig egy órával azután, hogy a szovjet külügyminiszter az osztrák fővárosba érkezett. Így lesz ez a továbbiakban is: a miniszterek minél több partner-tárgyalásra igyekszenek felhasználni bécsi tartózkodásukat. A legnagyobb várakozás kétségkívül Sevardnadze és Baker eszmecseréje iránt mutatkozik, amelyen, úgy hírlik, a két nagyhatalom külügyminisztere nem csak ismerkedni akar egymással (minthogy Baker csupán néhány hete van hivatalban), hanem mindjárt egész sor fontos témáról is tanácskozik: a leendő Bush-Gorbacsov találkozóról, a Közel-Keletről, Közép-Amerikáról és állítólag Irán és a nyugati országok között a Rushdie-ügyben kialakult ellentétekről. +++ 1989. március 6., hétfő 07:06
Vissza »