 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Felhívás egykori politikusok rehabilitálására
"...kérésem Németh
Miklós miniszterelnökhöz szól. Kérem a miniszterelnök urat, az
igazságügyi miniszter úrral együtt találják meg a módját az ország
nagy nyilvánossága előtt, és adjanak erkölcsi elégtételt,
rehabilitálják Nagy Ferenc volt kisgazdapárti miniszterelnököt,
Kovács Bélát, volt kisgazdapárti minisztert, illetve a Kisgazdapárt
országos főtitkárát, valamint B. Szabó István minisztert és
államminisztert a Nagy Imre kormányába, ugyanakkor Kiss Sándor volt
országgyűlési képviselőt, a Parasztszövetség főtitkárát, illetve
elnökét.
Én azt hiszem, hogy jogos a kérésem, hogyha Kovács Imre írót, volt
képviselőt, aki a Nemzeti Parasztpártnak főtitkára is volt,
erkölcsileg a nemzet szemében, a családjukkal szemben elégtételképp
rehabilitálják."
|
|
|
|
|
|
 |
Embargó 11:00-ig Horn
|
Genf, 1988. február 27 (MTI) - ,,A Magyar Népköztársaság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része,, - e szavakkal kezdte felszólalását hétfőn délelűtt az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár.
Megállapította, hogy az emberi jogok egyetemes értékeket
jelentenek, s azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország
vagy országcsoport, egyetlen társadalmi rendszer sem. Magyarország
komolyan veszi szerződéses kötelezettségeit, azok teljesítéséről
rendszeresen beszámol a nemzetközi fórumok előtt. Határozottan
törekszik arra, hogy teljes összhangot teremtsen a nemzetközi
kötelezettségek és a belső jogrendszer között.
A magyar társadalom mélyreható demokratikus megújulásának és a
jogállamiság megteremtésének visszafordíthatatlan folyamatában az
elsődleges nemzeti feladatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét
és gyakorlásának biztosítását - mondotta Horn Gyula. Szólt az ennek
szellemében tett kormányzati kezdeményezés és a nyilvános,
társadalmi vita eredményeként a közelmúltban elfogadott, illetve
előkészítés alatt álló új törvényekről, az új Alkotmány
kidolgozásának munkálatairól.
A jövő elengedhetetlen feladatai közé sorolta az ENSZ keretében
elfogadott emberi jogi egyezmények egyetemessé tételét. Ez a
folyamat egyebek között annak felismerésére sarkallhatja az
egyezményeken kívül álló államokat, hogy politikájukat és
gyakorlatukat a széles körben elfogadott emberi jogi normák
érvényesítésére alapozzák. Magyarország ehhez történő
hozzájárulásként elismerte az Emberi Jogi Bizottság illetékességét a
Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egységokmánya 41. cikkének
megfelelően, és csatlakozott az Egységokmány Fakultatív
Jegyzőkönyvéhez. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 09:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Embargós 11:00-ig Horn Gyula beszéde (2. rész)
|
A vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének
biztosítása érdekében sügette a létező nemzetköi ellenőrző
mechanizmus teljes körű és hatékony alkalmazását. A Magyar
Népköztársaság ehhez is hozzá kíván járulni olymódon, hogy el fogja
ismerni az összes emberi jogi ENSZ-szerv illetékességét panaszok
benyújtása esetén, legyen az részes államok vagy magánszemélyek
panasza. Horn a jelenlegi nemzetközi ellenőrző mechanizmus mellett
új formák kidolgozását is javasolta. Felvetette helyszíni megfigyelő
és ténymegállapító csoportok létrehozását és működtetését az emberi
jogok megsértése eseteinek kivizsgálására. A ,,megelőző diplomácia,,
is szerepet kaphat az emberi jogok védelmében: ezt szolgálhatná az
államok képviselőiből álló kis létszámú készenléti csoport
megalakítása, amelynek feladata az emberi jogok és az alapvető
szabadságjogok megsértése potenciális veszélyének előrejelzése
lenne.
Az államtitkár arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tekintsék
át: milyen új és időszerű emberi jogi kérdésekben vállalhat az ENSZ
és ezen belül az Emberi Jogok Bizottsága kezdeményező szerepet. Itt
elsősorban olyan kodifikációra érett témák közös kijelölésére, majd
feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem kaptak kellő
figyelmet, illetve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei
nyomán kerülnek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe.
Horn megállapította, hogy az emberi jogok nemzeti és nemzetközi
megvalósítása érdekében folytatott magyar politika újraértékelése
jelentős eredményt hozott az ország belső gyakorlatában. Megérett az
idő arra, hopgy nemzetközi téren is növeljük a magyr aktivitást és
egyenrangú félként nagyobb szerepet vállaljunk az emberi jogokat
szabályozó normák megvalósítására és végrehajtásuk ellenőrzésére
irányuló közös, nemzetközi erőfeszítésekben.
Hangsúlyozta, hogy a magyar nép, a kormány aggodalommal követi
az emberi jogok megsértésének minden formáját, bárhol is legyen az a
világban. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 09:56
|
Vissza »
|
|
Embargós 11:00-ig Horn Gyula beszéde (3. rész)
|
Különösen veszélyesnek tartjuk a jogsértések egyik
legembertelenebb és legmegalázóbb formáját, az egyének hátrányos
megkülönböztetését, bármilyen alapon is történjék az. A
diszkrimináció tilalmának megszegése egyet jelent az egyetemes
emberi értékek és nemzetközi jogi kategória semmibe vételével.
Emlékeztetett arra, hogy felemeltük szavunkat a dél-afrikai
apartheid-politika vagy a megszállt arab területeken élő lakosság
jogainak megsértése ellen. Ugyanígy cselekedtünk a viág más
térségeiben előfordult jogsértések esetén is. Nem tehetünk
másképpen, amikor Európában találjuk magunkat szembe az emberi jogok
folyamatos megsértésével. Súlyos történelmi tanulság, hogy az emberi
jogok megsértése földrészünkön veszélyes feszültségforrást jelent.
Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga és egyben
kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a
kisebbségek jogainak megsértése ellen, különösen akkor, ha azokra
Magyarország közvetlen szomszédságában kerül sor. Meggyőződésünk
szerint az emberi jogok tiszteletben tartása követelményének
érvényesítése független a szövetségi rendszerhez tartozástól és a
társadalmi berendezkedéstől. Aggodalom tölt el tehát bennünket, mert
úgy látjuk - és ezt más ország is hasonlóan ítéli meg - , hogy
Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvető
szabadságjogokat. Aggodalmunkat nem csupán az ENSZ-ben vagy más
nemzetközi fórumon fejezzük ki, hanem több esetben közvetlenül az
érintett félnek is tudomására hoztuk. Sajnálatal állapította meg,
hogy segítőkész, az együttműködést sürgető kezdeményezésünk vagy
javaslatunk az emberi jogok és a kisebbségi jogok szavatolására
mindeddig hatástalan maradt.
A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Romániában nem
csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem
szociális, gazdasági és kulturális jogait is csorbítják. Az emberi
jogok megsértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és
történelmi értékek felszámolását, a nemzeti kisebbségek
nyelvhasználatának tudatos elsorvasztását, az erőszakos asszimiláció
jelenségeit vagy a vallásszabadság korlátozását. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 10:17
|
Vissza »
|
|
Embargós 11:00-ig Horn Gyula beszéde (4. rész)
|
Fellépésünket, mint a hasonlóan cselekvő többi ország
megnyilvánulásait, a helyzet javításának, a problémák megoldásának
szándéka vezérli. Úgy érezzük, felelősséggel tartozunk, hiszen az
emberi jogok védelme és érvényesítése egyetemes követelmény. Ebből
természetesen az is következik, hogy magunkra nézve is kötelezőnek
ismerjük el az ebből eredő elvárások érvényesítését.
Horn hazánk támogatásáról biztosította azt a svéd
kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízott kinevezésére,
akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne.
A külügyi államtitkár ezután a diszkrimináció tilalmának új,
eddig nem érintett területekre való kiterjesztését indítványozta.
Részletes nemzetközi szabályozást sürgetett a nemzeti kisebbségek
egyéni és kollektív jogainak védelme és biztosítása érdekében.
Rámutatott arra, hogy napjainkban az etnikai, vallási vagy nyelvi
kisebbségek jogainak egyre gyakoribb és mind súlyosabb megsértései
kerülnek nyilvánosságra.
Horn megerősítette, hogy Magyarország a nemzeti kisebbségek
sorsában különösen érdekelt. A szomszédos országokban él Európa
legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a magyarság. Ez is indokolja annak
elismertetését, hogy a nemzeti kisebbségek jogai, legyenek azok
egyéni vagy kollektív jogok, az egyetemes emberi jogok szerves
részét képezzék. A jogok és kötelezettségek rögzítése érdekében az
államtitkár olyan ENSZ akcióprogramot javasolt, amely megteremtené a
szükséges feltételeket ahhoz, hogy a kormányok biztosítsák a nemzeti
kisebbségek számára egyenjogúságuk valódi és teljes értékű
megvalósítását.
A kisebbségek jogainak részletes és kellően hatékony nemzetközi
ellenőrzési mechnizmust is magában foglaló szabályozása egyebek
között kiterjedhetne kultúrájuk, kultúrális értékeik és történelmi
emlékeik megőrzésének védelmére, vallásuk anyanyelven történő
gyakorlásának maradéktalan tiszteletben tartására. Igény van
anyanyelvük használatának, tanulásának és tanításának minden iskolai
szinten történő támogatására és garantálására. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 10:26
|
Vissza »
|
|
Embargó 11:00-ig Horn Gyula beszéde 5. rész
|
Elengedhetetlen a szülőföldjükön élés jogának biztosítása, ehhez
megfelelő állami támogatás és védelem, továbbá a hazájukból történő
ki- és visszautazás jogának elismerése. Szavatolni kell szabad és
akadálytalan kapcsolattartásukat a más országokban élőkkel,
beleértve rokonaikat. E jog gyakorlásának biztosítását állami
kötelezettségvállalás teremtheti meg. Szükség van továbbá a
családegyesítés intézményesített, állami támogatást élvező
rendezésére vonatkozó követelmény rögzítésére is. A kodifikáció
szerves részeként nemzetközi ellenőrzési mechanizmust kell
létrehozni a kisebbségek jogainak hatékony védelme érdekében,
beleértve a panaszbejelentések rendszerének alkalmazását is.
Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek
jogai megsértésének kivizsgálására - az ENSZ akcióprogramja
keretében - az Emberi Jogok Bizottsága nevezzen ki különmegbízottat,
aki munkája során és mandátuma keretében kapcsolatot teremthet
konkrét jogsértések megállapítására az érdekelt államokkal,
nemzetközi szervezetekkel, tekintélyes emberi jogi és kisebbségi
jogokkal foglalkozó intézményekkel és természetesen egyénekkel.
Tevékenységéről készített jelentését az Emberi Jogok Bizottsága
alapos vizsgálatnak vetheti alá. +++
1989. február 27., hétfő 10:47
|
Vissza »
|
|
Kiegészítés mai mtik1029. sz. hírünkhöz (Horn - 4)
|
(A második bekezdés után):
...vizsgálata lenne. Ennek szellemében Magyarország kész arra,
hogy társszerzőséget vállaljon ezzel a kezdeményezéssel. (bek) A
külügyi államtitkár ... (stb.)
1989. február 27., hétfő 10:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Lakatos Gyuláné 294-898: Most a Il-esen volt egy riport egy igazgatónővel. Ebben a riporternő simán lenénizte az igazgatónőt. Arra kérem a kedves riporternőt, bárki is volt az, hogy legföljebb a nénikéjét nénizze a nyilvánosság előtt. Ez a minimális modor. Ez volt az észrevételem.
- El kell mondanom, hogy nagyon szivesen nézem a TV 2-t, de ezek a játékok nem egészen fer módon mennek. Amikor elkezdődik a játék már vonalat sem lehet kapni. Ma konkrétan a Torpedó játékról beszéltem, de más alkalommal is ez a helyzet.
- Pintér István: Ne kérdezzék a játékoknál, hogy kinek mi a foglalkozása, ez egy visszataszító dolog. Egyszerűbb emberek nem mernek jelentkezni, mert hogy néz ki az, hogy lakatos. A hölgyek a BUMM játéknál már nem kérdezték. Ez nagyon helyes volt. A Dévényi kolléga azt forszirozza állandóan.
- Ma volt egy olyan műsor, hogy valaki 40 kg-ot fogyott négy hónap alatt. Hogy lehet ez?"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|