Rendszerváltás és az MTI

	A tudomány felelőssége - készül az akadémiai törvény (1. rész)
1989. február 2. - Az akadémiai törvény koncepciójának kidolgozása az akadémia egyik fontos feladata a következő évi közgyűlésig terjedő időszakban - mondotta Láng István, az MTA főtitkára az akadémiai kutató intézetei vezetőinek értekezletén, csütörtökön az MTA székházában. - Az elnökség által megbízott alkalmi bizottság már elkészítette a törvény előzetes koncepció-tervezetét, amelyet kedden megvitattak az elnökség tagjai, s a következő hetekben az akadémia osztályai elé terjesztenek. A véleményeket, javaslatokat figyelembe véve fogalmazzák meg a koncepció szövegét. Ezt bocsátják majd társadalmi vitára és az akadémia ez évi közgyűlése elé. Az országgyűlés előre láthatóan decemberben vagy a következő év elején vitatja meg ezt a törvényt. Várhatóan nagy vita lesz akörül: mennyire kötődjék a kormányhoz az akadémia, amely nem kormányzati szerv, az MTA Központi Hivatala azonban államigazgatási funkciókat ellátó országos hatáskörű szerv - folytatta bevezető előadását a főtitkár. - Az akadémia az állami költségvetésből évente 3.1 milliárd forintot kap kiadásaira. Ennek 40 százalékát országos feladatok és kötelezettségek teljesítésére, mintegy felét a kutatóhálózat fenntartására fordítják. Beruházásaikat a költségvetésből 480 millió forinttal támogatják. Az Országos Tudományos Kutatási Alap 1.3 milliárd forinttal gazdálkodik. A kérdés az, hogy az új jogi helyzetben milyen kötelezettségek terhelik majd az akadémiát - mondotta a főtitkár. - Azt vallják: a kormány részéről jogos az az elvárás, hogy az akadémiai kutatóhálózat általánosságban, de meghatározott feladatok teljesítésével külön is járuljon hozzá az országos célok megvalósításához. Ugyanakkor azonban következetesen ragaszkodnak a tudomány függetlenségéhez, ahhoz, hogy legjobb tudásuk és tudományos meggyőződésük, nem pedig az aktuálpolitikai érdekek alapján adjanak feleletet a felmerülő kérdésekre. A kutatás szabadsága különösen fontos lehet a változó politikai közegben, ahol esetleg a kormányzat elképzelései is gyorsan módosulnak a társadalmi viszonyok alakulásának hatására. (folyt.köv.) 1989. február 2., csütörtök 18:18
Vissza »

	A tudomány felelőssége - készül az akadémiai törvény (2. rész)
A garanciarendszereket azonban még nem dolgozták ki. Másik fontos tennivaló a felkészülés a 90-es évek feladataira. Ajánlatos meghatározni: milyen kutatásokat részesítsenek előnyben. További nagy akciójuk az OTKA jövőjének megalapozása. Erről széles körű munkahelyi vitákat kezdeményeztek a kutatóintézetekben, egyetemeken, közgyűjteményekben. A tapasztalat: a tudományos közösségek befogadták, igénylik ezt a pályázati rendszert - mondotta Láng István. A vitában felszólalók közül többen a tudomány szerepéről, a kutatás szervezési, költségvetési problémáiról beszéltek. Berend T. Iván elnök hangsúlyozta: ki kell használni azt a lehetőséget, hogy költségvetésük 50 százalékkal növekedett, és remény van arra: a Világbank további hitelt nyújt, a már jóváhagyott 7 millió dolláron kívül. Az intézetek újabb és újabb kezdeményezéssel jobbítsák kutatási feltételeiket, fejlesszék együttműködésüket az egyetemekkel. A továbbiakban elmondta: a kormányzat elfogadta azt a javaslatukat, hogy a döntések előkészítésébe vonják be az akadémia kutatóit. Átalakítják a kormány tanácsadó testületét, a szakemberek kifejthetik véleményüket mind a gazdasági, műszaki, mind a természet- és társadalomtudományi kérdésekről. Számosan hangsúlyozták az intézetvezetők felelősségét a kutatás eredményességéért. Igényelték: az igazgató kinevezésénél vegyék figyelembe az intézet munkatársainak véleményét. A gépi beruházásokról se döntsenek az intézet megkérdezése nélkül. Ha megfelelő kutatási feltételeket teremtenek a hazai műhelyekben, a fiatal kutatók nem pályáznak külföldre. Szóvá tették, hogy a kutatókat kedvezőtlenül érinti a külföldi munkavállalás új szabályozása. Amióta az illetékes tanácsok intézik az ügyet, hosszú ideig kell várni az engedélyezésre. (folyt.köv.) 1989. február 2., csütörtök 18:22
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A tudományos felelőssége - készül az akadémiai törvény (3. rész)
Az akadémián 10-14 napot igényelt ez az eljárás. Ez az intézkedés a kutatás érdekeivel ellentétes, ezért kérték, az akadémia vezetősége szerezze vissza erre vonatkozó hatáskörét. Számosan javasolták: tegyék lehetővé, hogy több kutató az oktatásban hasznosíthassa kutatási tapasztalatait. Felhívták a figyelmet, hogy a Művelődési Minisztérium nem segíti elő kellőképpen az akadémia, a tudományos intézetek és az egyetemek együttműködését. Többen egyetértettek a Filozófiai Intézet munkatársainak és a TDDSZ indítványával: vizsgálják felül az 1973-ban társadalomtudományi nézeteik miatt elbocsátott akadémiai kutatók helyzetét. Mások azt mondták, ne csak a még élő visszaminősített akadémikusokat rehabilitálják, hanem az elhunytakat is. Ha az akadémia harcba akar szállni a tudomány szabadságáért, a kutatási feltételek jobbításáért, számíthat a TDDSZ tagjainak támogatására. Megkérdezték ugyanakkor: a világbanki hitelből mennyi jut a nemzetközi kapcsolatok támogatására? Az elnökség tervezi-e az Országos Ösztöndíj Tanács reformját? Javasolták: dolgozzák ki a teljesítmény-minősítés objektív, mindenki számára elfogadható módszerét. Elhangzott az is: nem a legnagyobb tekintélyű kutatókat kell beválasztani az akadémikusok testületébe, hanem a legnagyobb tudásúakat, azokat, akik a legtöbb eredményt érték el. (MTI) 1989. február 2., csütörtök 18:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »