![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
BBC, Panoráma:
Felhívás egykori politikusok rehabilitálására
"...kérésem Németh
Miklós miniszterelnökhöz szól. Kérem a miniszterelnök urat, az
igazságügyi miniszter úrral együtt találják meg a módját az ország
nagy nyilvánossága előtt, és adjanak erkölcsi elégtételt,
rehabilitálják Nagy Ferenc volt kisgazdapárti miniszterelnököt,
Kovács Bélát, volt kisgazdapárti minisztert, illetve a Kisgazdapárt
országos főtitkárát, valamint B. Szabó István minisztert és
államminisztert a Nagy Imre kormányába, ugyanakkor Kiss Sándor volt
országgyűlési képviselőt, a Parasztszövetség főtitkárát, illetve
elnökét.
Én azt hiszem, hogy jogos a kérésem, hogyha Kovács Imre írót, volt
képviselőt, aki a Nemzeti Parasztpártnak főtitkára is volt,
erkölcsileg a nemzet szemében, a családjukkal szemben elégtételképp
rehabilitálják."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Ausztria és a KGST
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. augusztus 10. (Amerika Hangja, Esti Híradó) - Simányi Tibor bécsi munkatársunk mai jelentésének témája Ausztria és a KGST-országok kereskedelme. - Az osztrák bankok követelése a KGST-államokkal szemben 1988 végén 135 milliárd schillinget tett ki, a KGST-államok betétje osztrák bankoknál összesen 37,8 milliárd schillingre rúg. A KGST- államok bruttó adóssága Ausztriával szemben 1988 végén 165 milliárd schillingre emelkedett, azonban adósságuk dollár alapon számítva 13,3 milliárd dollárról múlt év szemptemberéig 12,1 milliárd dollárra csökkent, mert a számolási időszakban a dollár árfolyama esett. Az 1988-as év nemrégiben nyilvánosságra hozott mérlegéből ez a néhány adat a legszembeszökőbb. Szakértők úgy vélik, hogy az osztrák KGST-kereskedelem a következő - az 1990-es - évben még növekedni fog. Mindez persze igen csekély a teljes osztrák külkereskedelmet tekintve, ugyanis az osztrák piacrészesedés a KGST-vel folytatott kereskedelemben 1988-ban mindössze 6,5 százalékot tett ki. Azonban más is kiolvasható a bécsi Gazdaságkutató Intézet jelentéséből. Ipari termékek behozatala Dél-Koreából, Tajvanból, Hongkongból és Szingapúrból, túlszárnyalta a KGST-államokból származó ipari importáruk értékét, különösen olyan ipari országokét, mint az NDK és Csehszlovákia - a Szovjetuniót nem számítva. Ez világosan mutatja, milyen hatalmas fejlődést könyvelhetnek el a kelet-ázsiai államok, amelyek pedig alig néhány évvel ezelőtt még nem számítottak komoly konkurrenciának a KGST-országokkal szemben. (folyt.)
1989. augusztus 10., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Ausztria és a KGST - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Japán közöttük is külön helyet foglal el. S a Japánból származó ipari termékek 1988-ban alig maradtak mögötte annak az ipari-áru importnak, amely a Szovjetunió nélkül számítva, a KGST-államokból érkezett Ausztriába. A kelet-európai osztrák kereskedelem mérlege 1988-ban 6,2 milliárd schilling aktívumot mutat ki. Osztrák gazdasági körökben felmerül az a kérdés is, milyen hatással lesz az osztrák KGST- kereskedelemre, ha Ausztria az 1990-es évek folyamán teljes jogú tagja lesz az EK belpiacának. A szakértők úgy vélik, ez csak javára szolgálna Ausztria keleti kereskedelmi kapcsolatainak, mert a KGST egészében is, de a tagok egyenként is a legnagyobb érdeklődést tanusítják az Európai Közösséggel folytatható kereskedelem iránt. S Ausztria itt is a közvetítő szerepét játszhatja. De nyugat-keleti irányban is Ausztria bizonyos mérföldkövet jelenthet az Európai Közösség megalakítandó belpiaca, és a KGST-államok közötti kereskedelemben, hiszen a legtöbb nyugat-európai, sőt igen sok amerikai vállalat is igénybe veszi olyan osztrák vállalatok közvetítését, amelyek már hosszú évek óta folytatnak kereskedelmet kelet-európai vállalatokkal. A bécsi Gazdaságkutató Intézet mérlegéből az is kitűnik, hogy Ausztria a Szovjetunió után Magyarországgal folytatta a legélénkebb kereskedelmet: 6,8 milliárd schilling értékben exportált és 6,4 milliárd schilling értékben importált magyar árukat. +++
1989. augusztus 10., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
" - Lakatos Gyuláné 294-898: Most a Il-esen volt egy riport egy igazgatónővel. Ebben a riporternő simán lenénizte az igazgatónőt. Arra kérem a kedves riporternőt, bárki is volt az, hogy legföljebb a nénikéjét nénizze a nyilvánosság előtt. Ez a minimális modor. Ez volt az észrevételem.
- El kell mondanom, hogy nagyon szivesen nézem a TV 2-t, de ezek a játékok nem egészen fer módon mennek. Amikor elkezdődik a játék már vonalat sem lehet kapni. Ma konkrétan a Torpedó játékról beszéltem, de más alkalommal is ez a helyzet.
- Pintér István: Ne kérdezzék a játékoknál, hogy kinek mi a foglalkozása, ez egy visszataszító dolog. Egyszerűbb emberek nem mernek jelentkezni, mert hogy néz ki az, hogy lakatos. A hölgyek a BUMM játéknál már nem kérdezték. Ez nagyon helyes volt. A Dévényi kolléga azt forszirozza állandóan.
- Ma volt egy olyan műsor, hogy valaki 40 kg-ot fogyott négy hónap alatt. Hogy lehet ez?"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|