Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Ruttner-interjú

London, 1989. március 26. (BBC, Panoráma) - Ruttner Györggyel, az
Országgyűlési Tudósítások főszerkesztőjével beszélget munkatársunk
Torday Vilmos.
    
    - Dr. Ruttner György, az Országgyűlési Tudósítások főszerkesztője,
aki most Londonban tartózkodik - megkérdezném tőle, hogy milyen
jellegű információkat ad ez az új kiadvány?
    
    - Hát elsősorban a legfontosabb feladata az, hogy az Országgyűlésen
elhangzottakat közvetítse a hallgatóságnak, illetve mindenkinek,
akit ez érdekel. Jellemző rá, hogy szó szerint közöl mindent, ami
az ülésteremben elhangzik. Tehát bármiféle csonkítás nélkül, teljes
terjedelemben leközöljük azt, ami elhangzik az Országgyűlésen.
    
    Ezen kívül adott esetben, ahol szükséges kommentárokat,
magyarázatokat is fűzünk az elhangzottakhoz, és egy új vonása a
lapnak, hogy értékeljük is, természetesen elkülönítve a ténylegesen
elhangzott szövegtől, külső kommentár formájában az eseményeket.
    
    - Most ez teljesen egyedülálló, mert Magyarországon általában lapok
szoktak beszámolni az országgyűlési vitákról.
    
    - Igen, mi is úgy gondoltuk, hogy fontos feladat az a probléma,
hogy kivonatokat közöltek a lapok, ezzel már valamennyire
orientálták az olvasókat. Mi úgy gondoltuk, hogy az információk
gyökeréhez kell visszamenni, és valóban ismerje meg mindenki, hogy
mi hangzott el a parlamentben, mit képviselt a képviselője, hogyan
szólt hozzá, és ebből az egyszerű állampolgár saját maga vonja le a
következtetéseket.
    
    - Ez hány példányszámban jelenik meg?
    
    - Példányszámunk az változó, de 50 ezer és 66 ezer között mozog.
    
    - És hogyha mondjuk elmegyek Magyarországról, hol kapnám meg,
hogyha meg akarnám venni?
    
    - Sajnos a terjesztés az még nem igazából megoldott. Kísérleteket
teszünk, hogy valamennyi érdeklődő hozzájusson a laphoz. Jelenleg
az a helyzet, hogy a főváros területén eddig csak a saját
terjesztői hálózatunkon keresztül terjesztettük, főleg aluljárókban
árultuk a lapot. A mostani 8. számot már a posta is terjeszti, de
csak a fővárosban.
    
    S vidéken - és ez a legnagyobb a gond, hogy vidékre is eljusson -
egy saját terjesztői hálózatot hoztunk létre. Itt a magántőke,
magánvállalkozásnak az erejét próbáljuk kombinálni a hazafiúi
lelkesedéssel. Ugyanis az M-3-as Fuvarozó és Szolgáltató
Kisszövetkezet - ami egy magánvállalkozás - ajánlotta fel a
segítségét, hogy díjmenetesen oda, ahol legalább 10 példányt
igényelnek - legyen ez bárhol Magyarországon - eljuttatja a lapot.
    
    Ezenkívül a legkülönbözőbb féle szervezetek terjesztik vidéken.
    
    Sajnos még nem minden megyében tudtuk ezt megoldani. Van ahol a
helyi Fidesz csoport, van ahol ifjúsági szervezetek, de olyan is
van, például Pápán, ahol a városi ügyvédi munkaközösség
vállalkozott a terjesztésre. Tehát teljesen vegyes felállásban
terjesztjük a lapot, ám az mindenhol jellemző a terjesztőkre, hogy
nagyon lelkesen végzik a feladatukat.
    
    - De tulajdonképpen normálisabb újságkioszkokban nem lehetne
megkapni?
    
    - Vidéken nem. Mostantól a fővárosban lehet ilyen újságstandokon is
hozzájutni a laphoz. Ez egy új dolog.
    
    - Még nem régen jelenik meg, úgyhogy ez a kérdés tulajdonképpen
talán kissé korai, de milyen hatása van, van egyfajta visszhang az
olvasók részéről? Attól eltekintve, hogy veszik?
    
    - Hát, az olvasók részéről azt kell mondjam, hogy nagyon jó a
visszhang és sokkal jobb annál is, amire a legszebb álmainkban
számítottunk. Rengeteg levelet kaptunk már a megjelenéskor, az első
számoknál is. Hát, szinte mindegyikben gratulálnak, örülnek a
vállalkozásnak és korszakos jelentőségűnek tartják. Dicsekvésnek
tűnne, de ténylegesen az a helyzet, hogy az olvasók nagyon
lelkesek. Hogy milyen hatása van a lapnak, persze akkor lenne
igazán hatása, hogyha a megújhodás, amit ma valamennyien remélünk
Magyarországon, az valamennyire előrébb lenne ettől a laptól. Ez
azt hiszem titkos vágyunk.
    
    Az Országgyűlésen terítékre kerül nem egyszer, idéznek belőle a
parlamenti képviselők is, és hát az is a tervünk, hogy megpróbáljuk
őket is megfelelő háttéranyaggal ellátni, közvélemény-kutatások
eredményeit közöljük például, elemzéseket közlünk, hogy nekik is
valamennyire segítséget nyújtson a lap a saját munkájukban, a saját
felkészülésükben.
    
    - Még bizonyos értelemben nemcsak történelmi érdekesség lesz,
hiszen egy olyan folyamat van most éppen Magyarországon, ami egy új
államforma vagy társadalmi berendezkedés kialakulásához vezet, vagy
vezethet. Úgyhogy az egész történelmileg fontos dokumentáció is
lesz, másrészt viszont befolyásolhatja a jelenleg elhangzott
különböző vélemények lerögzítése, a (...) vitákat ugyanabban a
kérdésben. Ezt is remélik, hogy erre is sor kerülhet, hogy
valamiképpen befolyásolni fogják magát az Országgyűlést?
    
    - Én azt hiszem - és ez a reményünk -, hogy az Országgyűlés
munkáját is pontosabbá teszi. Ugyanis számunkra már sikerült azt
megvalósítani, ami hát az elején még hihetetlennek tűnt, hogy
valamennyi elhangzott szó a másnap reggeli számmal megjelenik. Ami
egy 24 oldalas kiadvány esetében hát újságíróberkekben úgy tartják,
hogy elég komoly vállalkozás. Ez azért jelentős, mert pontosabb
lehet a képviselőknek a munkája. Kézbe véve a lapot hivatkozhatnak
az előző nap elhangzottakra, vagy ugyanabban a témakörben már
korábban elhangzottakra, és hát mindenféleképpen egy precizitásra
is - véleményünk szerint - ráneveli, rászoktatja a képviselőket,
hogy valóban minden egyes szónak jelentősége van. Itt arra
gondolunk, hogy számtalanszor előfordul, hogy bizony nem a kellő
terjedelemben történnek hozzászólások, nem mindig az adott témához,
néha egyéb érdekek és háttérkörülmények motiválnak egyes
fölszólásokat. Amennyiben másnap pontosan, szó szerint megjelenik a
szöveg, akkor valószínű, hogy elgondolkoznak az érintett képviselők
is, hogy minden a helyén volt-e a fölszólalásukban, minden
szükséges volt, minden a témához kapcsolódott-e?
    
    Mi azt reméljük, hogy sokkal pontosabbá és hatékonyabbá válik
ezáltal az Országgyűlés, tulajdonképpen közvetlenül szembesülhetnek
önmagukkal is a képviselők ezáltal.
    
    — Mint hallom a legutóbbi számban egy felhívás is megjelent. Mit
tartalmaz ez pontosan?
    
    - Itt lényegében, mint oly sok más számban, reformkori
hagyományokhoz nyúltunk vissza. 1848. március 14-én a forradalom
előestéjén Irinyi Józseftől hangzott el egy ilyen felhívás az
ellenzéki körben, hogy a társadalom vegye kézbe az alkotmányozási
folyamatot és ne elégedjen meg egyes engedménnyel - persze most
kivonatolva ismertetem ennek a felhívásnak a lényegét -, tehát,
hogy ne elégedjen meg egyes engedményekkel, hanem az egész
alkotmányt hozassa tisztába - használta ezt a kifejezést Irinyi
József.
    
    Erre gondolva tettük közzé ezt a felhívást, amelynek a lényege, az,
hogy alkotmányozzon maga a nyilvánosság ebben az esetben. Tehát
tulajdonképpen ne egy minisztériumnak - adott esetben az
Igazságügyi Minisztériumnak - a privilégiuma legyen az, hogy az
Országgyűlés elé terjeszti tulajdonképpen már a kész
alkotmánykoncepciót, hanem ebbe legyen lehetősége a nyilvánosságnak
is beleszólni, és ne csak úgy, hogy esetleg egy népszavazás
formájában mond róla véleményt, hanem magába a folyamatba, tudjon
belefolyni.
    
    Ezért javasoltuk azt, vagy javasoljuk azt ebben a felhívásban, hogy
alakuljanak falvainkban és városainkban szerte az országban
alkotmányozó körök. Olyan alkotmányozó körök, amelyben minden
állampolgárnak lehetősége van részt venni, ahol minden nézet teret
kaphat és megjelenhet. Mi vállaltuk azt - az Országgyűlési
Tudósítások szerkesztői -, hogy ezeket az alkotmányozó köröket
munkájukban segítjük megfelelő háttéranyagokkal, akár kész
koncepció tervezetekkel ellátjuk, ha kell előadókat vagy
vitavezetőket biztosítunk - legyen az bárhol az országban -, és azt
is vállaljuk, hogy az így kialakult véleményeket összegezzük,
természetesen élüket és értéküket nem csökkentő módon. Tehát
tárgyilagosan összegezzük, és ezeknek a nyilvánosságra hozataláról
is gondoskodunk.
    
    - Ruttner György! Köszönöm szépen! +++
    


1989. március 26., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD