Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 05.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC, Panoráma:

Haraszti Miklós cikke

"Budapesten, Varsóban és Prágában végül kudarcot vallottak azok a rezsimek, melyek elfojtották a korábbi demokratizálási kísérleteket. Ezeknek az országoknak a társadalmai készek a demokráciára, és független politikai mozgalmak által nyugati típusú jogokat követelnek, ugyanakkor gazdaságilag erősen függnek a Nyugattól. A bejelentett szovjet csapatkivonások nem oldják meg a problémát. A lépést sokkal inkább a Nyugatnak szánták. A Vörös Hadsereg így támadóból megszálló jellegűvé válik. Moszkva azt reméli, hogy a megkönnyebbült nyugat-európai országok nem bánják majd, ha a szovjetek stabilizálják az engedetlen kelet-európai országokat. Ez a "területet békéért" elv gorbacsovi verziója és a Brezsnyev- doktrína legutóbbi kiadása. Ez azonban téves elgondolás, és a Nyugat rossz szolgálatot tesz Gorbacsovnak, ha ezt elhallgatja előle."

Tőke-becsalogatás Magyarországra

(Kemény István)
München, 1989. március 5. (SZER, Világhíradó) - A közelmúltban
joggal keltett kínos feltűnést az érintett magyar vállalatok
körében az államhatalom akciója, amelynek során a kormány egyik
minisztere tőkebefektetési ajánlatokat tett nyugatnémet
partnereknek magyar vállalatokban való tulajdonrészesedés
megvásárolására. Nemcsak az indokolt kérdés, hogy akad-e erre vevő,
de az is, hogy tulajdonképpen van-e jogosult eladó? Ezt vizsgálja
meg Kemény István Párizsból:
- A Figyelő február 16-i számában több cikk foglalkozik az eladó
magyar vállalatokkal. Közli a lap annak a 45 vállalatnak a
listáját, amelynek adatait január elején átadták a Deutsche Banknak
külföldi tőketársulás ajánlatával. A lista címe: Eladó magyar
vállalatok. Elolvasásakor azonban látjuk, hogy az esetek
többségében nem eladásról van szó. A 45 vállalat közül
harmincnyolcnál csak kisebbségi részesedést ajánlottak fel a
külföldieknek. Három vállalatot kínáltak teljes átvételre, és másik
négy esetében ajánlották fel a többségi tulajdont. A három eladó
cég a Láng Gépgyár, a Csepel Művek Transzformátor Gyára és Péti
Nitrogén Művek. Az egyik cikkből kiderül, hogy a transzformátor
gyárat egy norvég cég valóban meg akarja vásárolni. A Péti Nitrogén
Művek vezérigazgató-helyettese azt az információt adta a Figyelő
munkatársának, hogy egyetlen komoly érdeklődőről tud, aki 70-85
százalékos részesedést szeretne. A Láng Gépgyár gazdasági
igazgatója viszont a következőket mondotta:
"Most hallom először, hogy vállalatunkat el akarják adni, és meg
vagyok lepve. Nem tudom, hogy kinek van joga egy állami vállalatot
eladni, és azt sem tudom, hogy az államnak mint tulajdonosnak mi
oka van arra, hogy éppen a Láng Gépgyárat adja. De az az érzésem,
hogy a vállalati önállóságot sértik meg, ha ezt a fejünk fölött
csináljak."
A későbbiekben még hozzátette a következőket: "Hallottam arról,
hogy nyugati cégeknél az új tulajdonos jelentős átszervezéseket
hajtott végre a felsőbb vállalati vezetésben. Valószínűleg egy
ilyen átszervezés engem is érintene."
Többségi tulajdont kínáltak az akkumulátorgyárban, a Ganz-
Electricben, a Simontornyai Bőrgyárban és a Villamos Állomást
Szerelő Vállalatban. Közülük a Ganz-Electric vezérigazgatójával
készített a Figyelő interjút.
    
    A vezérigazgató érzékeltette, hogy az akciót a vállalat nem tartja
saját ügyének. Beszámolt viszont arról, hogy február első felében
egy amerikai vállalat elnök-vezérigazgatója közölte, hogy többségi
részesedést akar vásárolni a Ganz-Electricben.
    
    Nincs információ arról, hogy miért éppen ennek a 45 vállalatnak
adatait adták át, és arról sincs, hogy milyen alapon választották
ki azt a hét vállalatot, amelyeknél valóban lehet az "eladó" szót
használni.
    
    Január folyamán kibővült a lista. A hónap végén tartott
sajtótájékoztatón az ipari miniszter 51 vállalatot tartalmazó
listáról beszélt. Az alsó-szászországi miniszterelnök meghívására
Beck Tamás kereskedelmi miniszter Németországban járt, és részletes
információkat vitt magával a részben vagy egészben eladó
vállalatokról. A Figyelő munkatársának elmondta Beck, hogy ezek a
vállalatok a magyar ipar termelésének egynegyedét, és teljes
termékszerkezetét reprezentálják.
    
    A Heti Világgazdaság február 11-i számából azt is tudjuk, hogy a
kínálatban szerepelnek jó nemzetközi hírnévnek örvendő vállalatok,
mint például a Taurus, a piacon jól értékesíthető technológiai
eredmények tulajdonosai, mint például a Chinoin, és óriás cégek,
mint az Ikarus. •
A magyar ipar egynegyedét képviselő étlap azonban nem téveszthet
meg bennünket. Az elhangzottakból világos, hogy a legtöbb
vállalatban csak kisebbségi részesedést ajánlottak fel. Márpedig
Becknek tárgyalásai során azt kellett tapasztalnia, hogy a
nyugatnémet befektetők kizárólag a többségi tulajdon iránt
érdeklődnek. A Figyelőnek adott nyilatkozata szerint egyetlen olyan
befektető partnerük nem volt, aki kisebbségi tulajdonnal
megelégedne. Arról is beszélt Beck, hogy a legnagyobb problémát a
tulajdonviszonyok jelentik.
    
    Jelenleg ugyanis nincs kitől megvenni az állami vállalatokat.
    
    Jelentékeny külföldi tőkebefektetésekhez a régóta vajúdó, és még
sehol sem tartó átalakulási törvényre, valamint a tulajdonviszonyok
átfogó reformjára lenne szükség.
    
    Beck mégis abban reménykedik, hogy a jelenlegi viszonyok között is
viszonylag rövid idő alatt több száz millió, akár 1 milliárd márka
nyugatnémet tőke beáramolhat az országba. Ez a remény nyugati
szemmel sem látszik megalapozatlannak. +++
    


1989. március 5., vasárnap


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni. - 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését. - 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD