|
|
 |
|
 |
Lengyel-magyar együttműködés
|
München, 1989. február 20. (SZER, A mai nap) - A Reuter és az UPI
hírügynökség a magyar és a lengyel független demokratikus
szervezetek történetének fontos állomásáról számol be egy új, közös
intézmény megalapításáról. A szervezet magyar képviselőjének, Buda
Gézának Varsóból telefonon adott tájékoztatása alapján ismertetjük
a részleteket:
1989. február 18-án megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás
elnevezésű szervezet. Az alapító ülésen részt vettek a lengyel, a
magyar és megfigyelőként a csehszlovák független kezdeményezések
képviselői. Az ülésen megvitatták és elfogadták a Lengyel-Magyar
Szolidaritás programját és szóvivőket jelöltek ki. Budapesten Buda
Gézát, Varsóban Vajek Madzarsdit, Wroclawban pedig Andrzej
Sczesnakot.
Az alapítónyilatkozatot lengyel részről 21-en írták alá, közöttük,
a magyar közvélemény által is ismert olyan személyiségek, mint
Zbigniew Buják, Jacek Kuron, vagy Vajek Madzarsdki, Adam Michnik,
Ian Józep Libski, Janusz Olnyszkiewcz és Viktor Boroszinski.
Magyar részről a következő nevek szerepelnek az alapító okiraton:
Buda Géza, Deli Géza, Engelmayer Ákos, Fényi Tibor, Göncz Árpád,
Konrád György, Mécs Imre, Molnár Tamás, Pajkosi Gábor és Phillip
Tibor.
Az alakuló ülés résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben
tiltakoznak a február 21-re kitűzött prágai perek ellen,
amelynek során Jana Petrovát(?), Jana Sztrevonát(?), Dana
Nemszovát(?), Ottokár Beveleket(? ), Sztanyiszlav Pencet(?), Dávid
Nemecet(?), Alexander Mondrát(?), Jev Pracakot(?) és Vaclav Havelt
állítják bíróság elé. A nyilatkozat megállapítja, hogy a
csehszlovák kormány lépésével máris megszegi a bécsi záródokumentum
előírásait.
Az alakuló ülésre egy templomban került sor, amely éppen egy, az
erdélyi falurombolással foglalkozó kiállításnak ad helyet. A közös
Lengyel-Magyar Szolidaritási Szervezet megalakulását a jelenlévők
lelkesen ünnepelték. +++
1989. február 20., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|