|
|
|
|
Menekülttábor
|
(Gordon Tamás) München, 1989. január 4. (SZER, Világhíradó) - Menekülttábor a magyar-román határ közelében. Jó estét kívánok kedves hallgatóink! Ismét egy olyan követelésről van szó, amely a társadalomból alulról indult ki. Sajnos a tábor legfontosabb és legsürgősebb feladata - amennyiben létrehozzák - nem az lesz, hogy segítsen az első gyakorlati gondokon. Nem - a tábor gondolatát éppen az a jogos igény vetette fel, hogy a magyar hatóságok önkényeskedését meg kell akadályozni. A visszatoloncolásokat a Belügyminisztérium sem titkolta el, 1400 esetről tudnak. Csakhogy az indoklásuk nem egészen felel meg a valóságnak. Állítólag csak bűnözőket, elmebetegeket és kiskorúakat küldtek vissza. Független források azonban egészen másfajta diszkriminációról tudnak. A helyi határőrszervek saját hatáskörükben visszatoloncolják a román ajkúakat és a cigányokat. Tegnapi adásunkban hírt adtunk két erdélyi menekültről, akik kitoloncolását - szó szerint - az utolsó pillanatban akadályozta meg a Grósz Károlynak küldött telex. Az őket szállító gépkocsit Kecskeméten érte utol a kitoloncolást felfüggesztő határozat. Róluk a Független Jogvédő Szolgálat és a Szabad Demokraták Szövetsége szerzett tudomást, akik már korábban is fölemelték szavukat - a menekülteket érő önkényeskedések miatt - a jogi helyzet rendezéséért és menekülttábor felállításáért. A két fiatalember visszazsuppolását tehát felfüggesztették. A Belügyminisztérium közölte: ha záros határidőn belül találnak befogadó országot, és előteremtik a repülőjegy árát, akkor távozhatnak az országból Nyugat felé. Mindezekhez persze tudni kell, hogy a két menekült jelenleg a Belügyminisztérium foglya Budapesten, a Tolnai utcában. Ügyvédjük azonban felvette a kapcsolatot többek között a svéd követséggel is. Erdős Péter kollégám most összefoglalja: mi derült ki, illetve mi nem derült ki mai telefonbeszélgetéseiből, amelyeket svéd diplomatákkal - többek között Svédország budapesti nagykövetségének konzulnőjével folytatott. - Annyi bizonyos, hogy a helyzetük - ha a magyar hatóságok úgy akarják - szinte reménytelen. Svéd részről ugyan bizonyára igyekeznének a menekültügyekben az ország hagyományaihoz méltó jóindulattal eljárni, de ragaszkodniuk kell a törvényekhez. Menekülteket befogadnak, s mivel a romániai helyzet nem ismeretlen Svédországban sem, román állampolgárok feltehetően menedéket is kapnának. Ezt azonban csak Svédországban lehet kérni - vagyis már az országon belül - a követségen nem. Svédország és Románia közt nincs vízumkényszer, a román útlevéllel tehát elvben el lehetne érni Svédországot, ehhez azonban már elengedhetetlen a magyar hatóságok jóindulata: hogy nyugati kiutazási engedély nélkül is kiengedjék a román állampolgárokat Magyarországról. Nagy István azért próbált pontosan Svédországba kijutni, hogy Romániában rekedt családja egyszer majd utána jöhessen. Felesége és kislánya ugyanis illegálisan megpróbáltak átjutni a román-magyar határon, de nem sikerült nekik. A román börtönből csak nemzetközi tiltakozás hatására engedték ki őket. A megálmodott családegyesítésnek svéd részről nincs akadálya, bár nem kötöttek ilyen egyezményt Romániával, úgyhogy a román kormány még mindig megtagadhatja a kiutazási engedélyt azoktól, akiket Svédország befogadna. Egyelőre tehát a két menekült sorsa a hatóságokon múlik - hacsak az ENSZ menekültügyi főbiztosa, illetve a főbiztos magyarországi ügyekkel is megbízott bécsi képviselője nem tudja megoldani a helyzetet. +++
1989. január 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|