|
|
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. november 27., kedd - Néhány perccel 10 óra után
megkezdődött az Országgyűlés keddi ülésnapja. A televízió
képernyőjén is nyomon követhető plenáris ülés nézőinek feltünhetett,
hogy meglehetősen foghíjasak a padsorok: a képviselők 58 százaléka
jelent csak meg a kezdésre.
Napirend előtt az elnöklő Szabad György bejelentette: a Szabad Demokraták Szövetsége az egyik megüresedett képviselői helyre, a párt Heves megyei listájáról Horváth Lászlót jelölte. A képviselő, Nyers Rezsőnek, a Választási és Mandátumvizsgáló Bizottság elnökének szavait követően elfoglalhatta helyét a Parlamentben, miután a képviselők egyhangúlag igazoltnak jelentették ki.
Ugyancsak napirend előtt kért szót Demszky Gábor szabaddemokrata képviselő, aki ezúttal köszönt le mandátumárál, mivel a közelmúltban megválasztották Budapest főpolgármesterévé. Beszédében felhívta képviselőtársai figyelmét: feladatuk abban is áll, hogy az ország lakosai közül minél többen ismerjék meg a szabadság szellemét. A Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának volt vezetőjeként annak a reményének adott hangot, hogy a testület eddigi munkájával elérte: az országban többé politikai nézeteiért senkit ne tekintsenek gyanúsnak vagy ellenségnek. Az önkormányzatok jövőbeni sorsáról szólva kifogásolta; a testületekről szóló törvény keretjellege miatt nem állapítható meg, hogy az önkormányzatok miből mit és milyen módon oldhatnak meg. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy ez nem szabadságot, hanem rövid időn belül bekövetkező működésképtelenséget fog eredményezni. Véleménye szerint az önkormányzatok szabadsága csak addig terjed, amíg nem akarnak tenni valamit, ellenkező esetben indokolatlan korlátozásokkal találják szembe magukat.
Demszky Gábor leszögezte: Budapest európai metropolissá válásához olyan törvényi és pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik az elmaradott infrastruktúra, a leromlott állagú lakóházak, a felújításra váró lakótelepek, a környezetszennyező tömegközlekedés helyzetének javítását. Megítélése szerint a város megújításához, a szellemi és gazdasági erők bevonásához mielőbb szükséges a koncessziós törvény megalkotása, a hosszú távon is kiszámítható pénzügyi-gazdasági szabályozó rendszer elfogadása. A jövő évi költségvetési tervezet számításaira utalva kijelentette: 12-17 milliárd forintos központi forráshiánnyal kell számolnia Budapestnek, amely mellett a város működtetése, a lakosság napi, legalapvetőbb szükségletének kielégítése nem biztosítható. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 12:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)
|
A kezelhetetlen pénzügyi feszültség részbeni feloldása érdekében kérte a kormány segítségét a lakóépületek felújításának folytatásához, a tömegközlekedés helyzetének javításához, az új Duna-híd kapcsolódó szakaszainak megépítéséhez, a metró építéséhez, a második szemétégetőmű létrehozásához, és a szennyvizek elvezetését szolgáló csatornázási program megvalósításához.
Budapest főpolgármestere kérte a képviselőket: az ország működőképességének megőrzése érdekében az önkormányzatokat ne hagyják pártharcok színterévé válni. Beszédének végén indítványozta: a főváros levegője, a környezet javítása érdekében a képviselők, ha csak tehetik járjanak gyalog, közlekedjenek a BKV-járműveivel. A példaadás joga és terhe ugyanis egyaránt a képviselőké.
Ugyancsak napirend előtt - halaszthatatlan ügyekben - kért szót G. Nagyné Maczó Ágnes (MDF). Megítélése szerint az Országgyűlés Külügyi Bizottságának még a keddi napon reagálnia kellene Románia miniszterelnökének, Petre Romannak azon nyilatkozatára, amely egy argentín lapban jelent meg. A román kormányfő azzal vádolja Magyarországot, hogy a magyar kisebbségeknek különleges jogokat követel, s tevékenységével erős feszültségeket kelt. Az MDF-es képviselő ezután Antall Józsefnek egy németországi nyilatkozatát vette górcső alá. Ebben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az Országgyűlés eddig nem munkahelynek, hanem színi előadások helyszínének számított. Véleménye szerint ez a megnyilvánulás az egész Parlamentre nézve sértő. Hozzátette azt is, hogy a kormány ügyeihez a Parlamentnek semmi köze nincs, a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat nem lenne szabad összemosni, miként az érzékelhető nem egy miniszteri megnyilatkozásból. A képviselő ezzel szemben szükségesnek tartotta a kormány, a Parlament és a pártok munkájának hangsúlyosabb szétválasztását. Megfontolásra ajánlotta, hogy a képviselők a ,,fehér házból,, költözzenek vissza a Parlamentbe, a kormány pedig folyamatosan költözzék ki az épületből. Ez márcsak azért is hasznos lenne, mert így ,,ha a lakosság egyes csoportjai, netán egy törpe minoritás elégedetlenkedni kíván,, akkor tudja, hogy hol és ki ellen kell tiltakoznia. G. Nagyné Maczó Ágnes még hozzátette: az ország stabilitása érdekében a képviselőknek - pártállásra való tekintet nélkül - fel kell emelniük szavukat minden, törvényhozói és a végrehajtói hatalmat összemosni szándékozó kísérlettel szemben. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 12:18
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)
|
A napirend előtti felszólalások után a parlamenti munka az illetékekről szóló törvényjavaslat hétfőn félbehagyott részletes vitájával folytatódott. A képviselők elsősorban a váláskor fizetendő illeték összegén vitatkoztak. Többségük úgy ítélte meg, hogy az eredetileg javasolt hatezer forint sokkal inkább sarcnak tűnik, semmint illetéknek, hiszen sokak számára megfizethetetlen. A honatyák saját - ügyvédi gyakorlatukból vagy környezetükből merített - tapasztalataik alapján érveltek a bontóperi illeték összegének csökkentése mellett. Ellenkező álláspontot egyedül Salamon László (MDF) képviselt, aki olyan paragrafusok adta lehetőségekre hivatkozott, amelyekkel - ahogyan ez az érvcsatából kiderült - a bontópereknél nagyon ritkán élnek a bíróságok. Ráadásul, ha a válni akaró felek e lehetőségek közül élnének például azzal, hogy személyes költségmentességet kérnek, akkor a bürokratikus eljárás miatt a per jócskán el is húzódna.
A törvényjavaslatról a jövő héten határoz a plénum.
A vita lezárása után a köztársasági megbízott jogállásáról szóló előterjesztés tárgyalását kezdte meg a képviselőház. Ez a törvényjavaslat a köztársasági megbízott kinevezéséről, megbizatásának idejéről, illetve annak megszűnéséről, a köztársasági megbízott hivataláról, továbbá feladatairól rendelkezik. A miniszteri ismertető után a szabaddemokraták és a szocialisták fejtették ki véleményüket, érzékeltetve: elégedetlenek a törvényjavaslattal. Megítélésük szerint tele van ellentmondásokkal, s egyes paragrafusai ütköznek az önkormányzati törvényben foglaltakkal is. Olyan közigazgatási rendszer látszik ebből is kiépülni, amely rendkívül zavarossá és bizonytalanná teszi a már amúgy is bizonytalan helyzetet; a minisztériumi szervek, a regionális köztársasági megbizotti hivatalok és azok megyei hivatalai, továbbá a megyei önkormányzati közgyűlések viszonyrendszere már-már átláthatatlanná válik. Nem beszélve arról, hogy a jelenleginél jóval több embert és pénzt igényel a mostaninál, miközben az elvégzendő feladatok mennyisége változatlan marad. A törvényjavaslat részletes vitáját későbbi időpontra halasztották. (folyt. köv.)
1990. november 27., kedd 12:56
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)
|
A hagyományos napirendi ütemezésnek megfelelően kedden délután 2 és 4 óra között interpellációkat és kérdéseket hallgatott meg az Országgyűlés.
A napirendet ez alkalommal a szokásosnál némileg fokozottabb várakozás előzte meg, hiszen már napokkal korábban nyilvánosságot kapott, hogy Tamás Gáspár Miklós szabaddemokrata képviselő interpellációjában számos kérdéssel fordul Antall Józsefhez a kormány beharangozott átalakítása felől érdeklődve.
A sajtóban már megszellőztetett kérdéseit felvezetve Tamás Gáspár Miklós hangoztatta: továbbra is egyetért azzal a politikai szerkezettel, amely a megújult alkotmány megalkotásával jött létre, s amely roppant nagy hatalmat tett a miniszterelnök kezébe. Ennek megfelelően a kormányfő cselekvési szabadsága teljes; kormányát úgy alakítja át, ahogy azt jónak látja; abba senkinek nincs beleszólása. Ennek ellenére a kérdéseket indokolja a politikai helyzet, amely arra utal, hogy az ország vezetése elbizonytalanodott, s a gazdasági válság kezelése ,,problematikus,, a kormány részéről. Nyilvánvaló az is, hogy a beharangozott kormányátalakítás miatt a tárcák vezetői elbizonytalanodtak, ami hátráltathatja az említett gazdasági gondok megoldását. Egyes nyilatkozatok arra utalnak, hogy a kormánytagok egysége is megbomlott. Mindezek fényében Tamás Gáspár Miklós érdeklődött: tervezi-e a miniszterelnök a kormány szerkezetének átalakítását; ha igen, milyen koncepció alapján; milyen minisztériumok élén tervez változást, változik-e a tárcák elosztása a koalíciós pártok között; tárgyalt-e már az átalakításról a koalíciós partnerekkel, illetve az MDF-fel. A képviselő szerint a nyitott politizálás megkívánná, hogy az ország minderről tudomást szerezzen, hiszen az összeforrott, cselekvőképes kormány elengedhetetlen feltétele a fenyegető bizonytalanság felszámolásának.
Antall József Tamás Miklós Gáspárnak válaszolva hangsúlyozta: kemény belső viták árán is, de a megígért határidőre a Ház asztalára kerül az ország jövő évi költségvetése. Ami a feltett kérdéseket illeti, a kormányfő bejelentette: élni kíván a házszabály adta lehetőséggel, miszerint, 30 napon belül írásban válaszolhat az interpellációra. Kilátásba helyezte azt is, hogy ennek formája esetleg újságcikk lesz, hiszen a képviselő maga is a sajtóban publikálta először interpellációját. ( folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)
|
Horváth Tivadar (SZDSZ) a szovjet utasforgalom tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. A képviselő nem kis aggodalommal emlékeztetett arra, hogy a hírek szerint a jövő év elejétől a Szovjetunió lakosai számára is állampolgári joggá válik a külföldi utazás. Az emberi jogok örvendetes bővülése sajnos rendkívüli veszélyeket is rejt magában: a Szovjetunió belső feszültségei, súlyos ellátási gondjai előrevetítik a hatalmas ország polgárainak tömeges exodusát a csábító Nyugat felé. A becslések 100 ezertől a megdöbbentő 20 millióig valószínűsítik azoknak a számát, akik esetleg végleg búcsút kívánnak mondani szűlőföldjüknek. Egy ilyen áradat valósággal összeroppanthatná az ügyben legközelebbről érintett Magyarország gazdaságát, társadalmát. Az interpelláló képviselő ezért az iránt érdeklődött, tett-e lépéseket a Belügyminisztérium , hogy felkészüljön a várható gondokra; szem előtt tartva ugyanakkor a genfi konvenció előírásait és egyéb nemzetközi normákat.
Horváth Balázs belügyminiszter közölte, hogy a tárca immár hosszabb ideje kiemelt figyelmet fordít a menekültügyek kezelésére, illetve olyan intézkedések előkészítésére, amelyek révén egy esetleges menekülthullám esetén is megőrizhető lenne az ország stabilitása. Az egyik legnagyobb dilemmát az okoza, hogy el kell dönteni, a bebocsáttatásra várókat valóban politikai okokból menekülőkként kezeljék-e, avagy az úgynevezett gazdasági menekültek közé sorolják őket. E kérdés eldöntése már csak ezért is felettébb kényes, mert a különféle nemzetközi egyezmények főként a politikai menekültek sorsának rendezésével kapcsolatban írnak elő kötelezettségeket a fogadó ország számára. Ez a probléma egyébként összeurópai gond, ezért az érintettek egyeztetését kívánja meg. Ezzel kapcsolatban Horváth Balázs közölte: magyar-csehszlovák-lengyel-osztrák négyoldalú belügyi egyeztető munka folyik egy közös program kidolgozásának céljával. A négy ország arra törekszik, hogy összehangolja belső jogrendjét, ezzel is megkönnyítve a menekültügyek kezelését. Elmondta azt is: felmerült annak lehetősége, hogy vízumkényszert vezetnek be a szovjet állampolgárokkal szemben. A Külügyminisztérium az ötletet azzal vétózta meg, hogy nem indokolt egy ilyen drasztikus intézkedés bevezetése. Ennek ellenére várhatóan olyan ,,szűrő,, szabályokat léptetnek életbe, amelyekkel megakadályozható a ,,gazdasági menekültek,, politikaiként történő beáramlása. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 18:05
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)
|
Az interpellációk és kérdések után hozott határozatot az Országgyűlés egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról. Az országgyűlési határozat értelmében december 1-jétől megyei jogú várossá válik Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg. A határozat ügyében még a délelőtti órákban megtartott vita során a javaslat előterjesztője, Horváth Balázs elmondta, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései nyomán 21 város ,,pályázott,, a megyei jog elnyerésére. A pályázók közül azonban Esztergom - annak ellenére, hogy a város kiemelkedő helyet foglal el történelmi múltunkban - nem felelt meg annak a követelménynek, amely legalább 50 ezres lélekszámhoz köti a megyei jog elnyerését. Bár többen is - köztük Borz Miklós (FKgP) - kérték, hogy a törvényhozás a nagy történelmi múltú város esetében tegyen kivételt, Horváth Balázs ezt a nemkívánatos precedensre hivatkozva utasította vissza. A belügyminiszter nyomatékosan figyelmeztetett arra is, hogy a megyei jogú várossá nyilvánítás semmiféle külön előnnyel nem jár az érintett városok számára; pusztán új jogállásukból adódóan külön támogatást nem igényelhetnek. (folyt.köv.)
1990. november 27., kedd 18:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)
|
Az interpellációk és kérdések után újabb, a külföldiek befektetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásába fogott a plénum. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere a változtatások között alapvetőnek minősítette az eddigi formális és bürokratikus engedélyezési rendszer eltörlését, a kormány diszkrecionális jogkörének megszüntetését, illetve az adókedvezmények módosítását. Kiemelte, hogy a kormány közvetlen támogatást kíván nyújtani a külföldi tőkével működő vállalkozások számára az infrastruktúra kiépítéséhez, a dolgozók átképzéséhez, az önkormányzatok, a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanok megvásárlásához.
A hozzászólók mindegyike nagy jelentőségűnek minősítette az előterjesztést, hangsúlyozva: ma Magyarországon senkinek sem kell magyarázni, hogy mennyire fontos a külföldi működő tőke beáramlásának ösztönzése. A képviselők gondolataikat az adókedvezmények módosításából kiindulva fogalmazták meg. Majd mindegyikük szóvá tette: a magyar vállalkozókat hasonló elbánásban kellene részesíteni. Gyakorló vállalkozó volt, aki úgy vélekedett, hogy ma Magyarországon vállalkozni bűn. A szabaddemokraták úgy vélték: eddig megsarcolták a hazai tőkét, így helyesebb volna a hazai vállalkozásokat terhelő adókötelezettségeket közelíteni a külföldi beruházókéhoz.
Mások szerint e törvényjavaslat elfogadásakor nem szabad megfeledkezni a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényről sem, amelynek módosítása ugyancsak most vár a törvényhozásra. Éppen a jogszabály-változásokkal összefüggésben hívták fel a figyelmet arra: nagyon sok külföldi még vár a befektetéssel, s az adókedvezmények módosítása eltérítheti őket ebbéli szándékuktól.
Több képviselő úgy ítélte meg, hogy e törvény önmagában nem elegendő. Feltétlenül szükség van a bürokrácia minimálisra csökkentésére, arra, hogy az apparátus ne támasszon érthetetlen és indokolatlan nehézségeket beidegződésből fakadóan, a döntéstől való félelem miatt, vagy saját fontosságát igazolandó.
A törvényjavaslat általános vitáját az elnöklő Szűrös Mátyás felfüggesztette, majd a plénum meghallgatta Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár előterjesztését az adótörvények - áfa, szja, vállalkozási nyereségadó - módosításáról. (folyt. köv.)
1990. november 27., kedd 19:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)
|
Az államtitkár expozéjában hangoztatta: a kormány középtávú adópolitikában gondolkodik, amely a gazdaság élénkítését, a jövedelem gyarapítását és az adóbevételek növekedését is szolgálja. Ezt egészítik ki a költségvetési kiadások visszaszorítására irányuló törekvések. Hangsúlyozta: elvi, szerkezeti változtatásokra 1992 után kerít sort a kormány, akkor, amikor a már többek által is idézett új számviteli rendszer életbe léptetik. A cél az, hogy a magánszféra térnyerésével párhuzamosan a társasági adóztatás rendszerére térjen át az ország. A jelenleg beterjesztett módosító javaslatok - mutatott rá - részelemeikben már összhangban vannak a vázolt adópolitikai koncepcióval, ám alapvető változtatásokat még nem vezetnek be az egyes adónemekben. A kormány elképzeléseit megvitatta az érdekképviseleti szervekkel is. Úgy foglaltak állást, hogy amennyiben nincs mód érdemleges csökkentéseket érvényesíteni, akkor ésszerűbb a rendszert a jelenlegi formájában változatlanul fenntartani.
Botos Katalin az egyes adónemeket érintő módosítások jelentőségét sorra véve arra kérte a törvényhozást, hogy a most előterjesztett csomagot fogadják el, úgy mint egy három évre tervezett adópolitika első fázisát.
Palotás János (MDF) kétperces felszólalásában közölte: az Érdekegyeztető Tanács az adótörvényeket még nem vitatta meg, nem foglalt állást arról, hogy egyáltalán vitára bocsáthatóak-e a kormány elképzelései. A képviselő ezért ,,csúsztatásnak,, nevezte az államtitkárnak azt az állítását, miszerint a módosító javaslatok ügyében az érdekképviseletek már állást foglaltak.
Az adótörvények módosításának általános vitáját az Országgyűlés a jövő héten kezdi meg. (MTI)
1990. november 27., kedd 19:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|