|
|
 |
|
 |
Demszky Gábor a szamizdat-irodalomról
|
-------------------------------------
München, 1990. október 9. (SZER, Magyar híradó) - Bizony nem
volt mindig az az érzése a magyar állampolgárnak, hogy a rendőrség
az ő ügyét szolgálja. Nem is olyan régen a BM jelentős része még
azzal volt elfoglalva, hogy egy maroknyi kis csoportot kísért, vett
őriztbe, kobozta el tőlük mindazt, amit nagy munka árán
előállítottak: a szamizdat irodalmat.
Néhány napja kapható Budapesten a könyvkereskedésekben egy
kötet: válogatás az AB szamizdat kiadó termékeiből. Baráth Edina
készített ebből alkalomból interjút Demszky Gáborral, az AB kiadó -
nyugodtan mondhatjuk: legendás hírű vezetőjével, aki azóta
parlamenti képviselő, a nemzetvédelmi bizottság elnöke, és Budapest
főpolgármester-jelöltje.
- Milyen érzés ez most?
- Ez azt jelzi, hogy itt, ebben a könyvesboltban letehettük a
könyveinket és ez a kötet megszülethetett, hogy végleg,
végérvényesen lezárult egy korszak, ami remélhetőleg soha vissza nem
jön Magyarországon, tehát nem lesz szükség szamizdatra.
- Nem jelent-e ez most valamilyen fájdalmas nosztalgiát,
sóvárgást a múlt után?
- Nagyon furcsa érzés ez, igen -, de azt mondanám inkább, hogy
nemcsak nehézségekkel és megpróbáltatásokkal jár ez, hanem nagyon
sok örömmel is. Nekem nagy öröm a kezembe venni egy kötetet. Most is
ezt a szamizdat kötetet úgy tartom a kezemben, mint annak idején.
Minden egyes kötetnek a megjelenése nagyon nagy öröm volt, nagyon
nagy győzelem volt, egy újabb tett volt. Azt lehet mondani, hogy
ilyen fajta tiszta örömeink mostanában nagyon ritkán vannak. Valami
hiányzik ebből a politikai légkörből körülöttünk - és ez az a
tiszta, felszabadult öröm. Nyitottabb politizálásra gondolok. Arra,
hogy végül is át kellene élnie az embereknek azt, hogy egy
rendszerváltás történik, és ezzel együtt az életkörülményeik
javulnak. (folyt.)
1990. október 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|