|
|
|
|
Antall József és Manfred Wörner nyilatkozata (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - Történelmi
jelentőségűnek tekintem, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó országok
közül - vagy inkább fogalmazzam úgy, hogy az ex-kommunista országok
közül - az első miniszterelnök vagyok, aki a NATO-központot
felkereste, és a NATO vezetőivel itt folytathatott tárgyalásokat -
mondotta az atlanti szövetség központjában tett látogatása után a
nemzetközi sajtó előtt tett rövid nyilatkozatában Antall József
miniszterelnök.
A magyar külpolitika elsődleges célja az európai integráció, csatlakozásunk az Európai Közösséghez és más európai szervezetekhez. De erre a célra mi mindig az atlanti gondolattal egységben tekintettünk. Két világháború és a hidegháború bizonyította be Európa és Észak-Amerika elválaszthatatlanságát. Mi az atlanti szövetséget és az atlanti szolidaritást kiváló eszköznek tartjuk a világ és Európa biztonsága megteremtéséhez: meggyőződésünk az - s nemcsak most, de már korábban is úgy nyilatkoztunk -, hogy az egységes Németország megalakulása után is a legnagyobb garanciát jelenti bármelyik ország számára, amelynek aggálya van.
Mi úgy gondoljuk, hogy az atlanti gondolatot éppúgy népszerűsíteni kell, mint az európai gondolatot. Az atlanti gondolat nem 1949-ben született meg a NATO alapokmányával: a szolidaritás és együvé tartozás az Atlanti-óceán két partja között több évszázados. Modern civilizációnknak és kultúránknak ez éppúgy alapja, mint az európai együvé tartozás.
Mi átadtunk egy kérelmet és egy javaslatot, amelyben jelezzük, hogy a brüsszeli magyar nagykövet a jövőben mintegy akkreditálva lesz a NATO-hoz is. Ezzel a hivatalos kapcsolatfelvétel is megtörtént. A főtitkár úr novemberben Budapestre látogat, és kétoldalú kapcsolatainkat tovább fogjuk fejleszteni.
Meggyőződésünk, hogy az európai biztonságnak az alapja a NATO lesz. Ez egyáltalán nem irányul a Szovjetunió ellen, ellenkezőleg, a Szovjetunió éppúgy része kell, hogy legyen az európai biztonsági rendszernek, mint Észak-Amerika - fejezte be nyilatkozatát a magyar miniszterelnök. (folyt.)
1990. július 18., szerda 15:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|