|
|
|
|
Centenáriumi majális (1. rész)
|
1990. május 1., kedd - Több százezer résztvevője volt a
kétnapos centenáriumi május elseje keddi városligeti
rendezvényeinek. A házigazda, a Magyar Szakszervezetek Országos
Szövetsége erre a napra is nagyon változatos, gondűző programról
gondoskodott. Állandóan nagy volt a tolongás a kirakodóvásár és
bolhapiac környékén. Szinte lépni sem lehetett a folyamatosan
hömpölygő emberáradatban. Telt ,,ház,, előtt peregtek a liget több
pontján felállított szabadtéri színpadok és a Kör Színház változatos
zenei é s más szórakoztató programjai is. A legfiatalabbak körében a
Nagyréten felállított hatalmas, felfújható műanyag ,,légvárnak,,
volt a legnagyobb sikere. Az óriás légvár óriás bástyái között
szinte végevethetetlenül zajlott a minden pillanatban újrakezdődő
küzdelem.
A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség, valamint a Szakszervezetek Országos Nyugdíjas Választmánya külön is képviseltette magát a majálison. Sátraikban különféle fórumokat szerveztek; a fiatalok, elsősorban az ifjúsági érdekvédelem feladatairól vitáztak, míg az idősebb korosztály képviselői egyebek között társadalombiztosítási, szociális és egészségügyi kérdésekben szolgáltak tanácsadással. Akinek kérdése volt a szakszervezeti szövetség vezetőihez, az a sörsátor előtti találkozón személyesen is feltehetette nekik.
Díjátadás Kedden Budapesten, a Szakszervezeti Szövetség Benczur utcai szállodájában átadták a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Művészeti-Kulturális díjait, amellyel a szakszervezetek a hagyományok szerint mindig május elsejéhez kapcsolódóan fejezik ki elismerésüket a művészeti, kulturális és tudományos élet kiemelkedő személyiségeinek. A tagság és a különféle szakszervezeti szervek javaslata alapján az idén 17-en kapták meg a dijat: Balázsné Mednyánszky Henriett balettmester, Csete Ildikó iparművész, Csukás István költő, Esztergályos Károly filmrendező, id. Eötvös Gábor artistaművész, Helyei László színművész, dr. Jemnitz János történész, Kalmár Márton karnagy, Kányádi Sándor költő, Korniss Péter fotóművész, Kósa Ferenc filmrendező, Kulcsár Katalin újságíró, Németh Miklós Attila újságíró, Orosz István egyetemi tanár, Szakály György balettművész, Szenthelyi Miklós hegedűművész és Tarbay Ede dramaturg.
folyt.köv.
1990. május 1., kedd 17:11
|
Vissza »
|
|
Centenáriumi majális (2.rész)
|
Interjú Nagy Sándorral A szervezett dolgozók az első, 1890-es május elsejei tüntetés óta - a második világháború időszakát és az azt megelőző néhány évet kivéve - mindig megtartották felvonulásukat itthon csakúgy mint a világ számos más országában. Az idén azonban a magyar szakszervezetek sehol sem szerveztek felvonulást, s Budapesten nagygyűlést sem tartottak. Ennek okáról kérdezte az MTI munkatársa Nagy Sándort, a MSZOSZ elnökét.
Nagy Sándor rámutatott: a szövetséghez tartozó,önmagukban is a megújulás folyamatát élő szakszervezetek szeretnék elfeledtetni a korábbi, felülről szervezett, s az állampárt részvételével tartott hivatalos május elsejéket. Az idén meg különösen, még a látszatát is kerülni akarták annak, hogy valamiféle erőszakoltnak tűnő megmozdulást kívánnának rákényszeríteni a dolgozókra.
A jövőben - vélte a szövetség elnöke - valószínüleg vissza lehet majd térni e szakszervezeti hagyományhoz. Ehhez azonban le kell tisztulniuk a ma még átalakulóban lévő szakszervezeti struktúráknnak, meg kell erősödniük a hagyományos szakszervezeti tevékenységnek. Azt ugyanis, mondta Nagy Sándor, látni kell, hogy a régi hivatalos május elsejei demonstrációk minden rossz emléke ellenére, még ma is sokakban él az az igény, hogy a dolgozók szabadon, önmaguk által választott módon, de kifejezhessék szolidaritásukat a munkásosztály nemzetközi ünnepén. Nagy Sándor szerint ennek az igénynek a meglétét támasztja alá az, hogy az idei kétnapos városligeti majálisnak is csaknem félmillió résztvevője volt, s nem kevésbé az, hogy nagyon sokan hiányolták a dolgozók hagyományos május elsejei megmozdulását. A szövetség elnöke nem tartotta kizártnak, hogy ha a szakszervezetekben zajló változások megteremtik a feltételét, a szakszervezetek már jövőre megszervezzék évszázados múltú felvonulásukat május 1-jén. (folyt.köv.)
1990. május 1., kedd 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Centenáriumi majális (3. rész)
|
A Népligetben
A Népligetben több mint százezer ember részvételével a független szakszervezetek rendeztek majálist.
A program délelőtt fél tízkor - akárcsak tavaly - faültetéssel kezdődött, majd a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselői emlékkövet avattak május elseje megünneplésének 100. évfordulója tiszteletére.
Az ünnepség összességében is a régmúlt idők majálisát idézte. A Népliget különböző helyein válogathatott a szórakozási leketőségek közül a nagyszámú közönség. A kisszínpadon és környékén javarészt gyermek- és ifjúsági műsorok várták a független szakszervezetek majálisára látogatókat. A nagyszínapad pedig elsősorban a felnőttek számára kínált változatos programot. A színes műsorban fellépett többek között Linda és az Albatrosz együttes, a Kalyi Jag cigányfolklór zenekar, a Szakcsi Lakatos-Dés dzsesszegyüttes, a Kaláka és a Bojtorján zenekar, valamint Bródy János. A Planetáriumban először délelőtt tíz órától a hazai szakszervezetek képviselői adtak választ a közönség kérdéseire az érdekvédelmi fórumon, majd a Fidesz, a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szakszervezetekkel foglalkozó szakértőié volt a pódium: a szakszervezetek és a pártok viszonyával, az érdekvédelmi szervezetek új helyzetben betöltendő szerepével kapcsolatos kérdésekre adtak választ.
A független szakszervezetek idei majálisán is számos külföldi küldöttség vett részt; többek között képviseltette magát a Szabad Szzakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a Munka Világszövetsége, a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO, valamint a litván független szakszervezet. (folyt. köv.)
1990. május 1., kedd 18:56
|
Vissza »
|
|
Centenáriumi majális (4.rész)
|
Vidéken
Vidéken ugyancsak nagy volt az érdeklődés. Miskolc dolgozói az idén is a város közelében lévő festői fekvésű Csanyiki vögyben tartották meg majálisukat.A szeszélyes idő ellenére ezrek indultak utnak már kora délelőtt. A majális parkban művészegyüttesek, vursli, bazárok, vendéglátóhelyek gondoskodtak a szórakoztatásukról. Kecskeméten a nap főeseménye az ez alkalomra megnyitott katonai repűlőtéren tartott bemutató volt. Az érdeklődők megismerkedhettek a harci- és szállító helikopterek, repűlőgépek belsejével, felszerelésével, a repülés biztonságát szolgáló berendezésekkel. Térítés ellenében bárki sétarepülést is tehetett a város felett. Országszerte, igy többek között a Rábaközben, a Szigetközben és a Hanság vidékén, az idén is még szinte minden faluban állítottak májusfát - egy-egy közöset és több kisebbet, nagyobbat a legények a szívük választottjának kapujába. A fölpántlikázott májusfák körül később a falu fiatalsága "májusfatáncot" rendez, mint mondják "kitáncolják" a fát.(MTI)
1990. május 1., kedd 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|