|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
--------------------- München, 1989. október 7. (SZER, A hallgatók fóruma) - A mikrofonnál Sík Mária. Mindenekelőtt köszönjük hallgatóink telefonon, levélben sőt személyesen is kifejezett jókívánságait budapesti irodánk megnyitása alkalmából. Köszönetünket megtoldjuk egy kéréssel: a budapest iroda megnyitásával postacímünk is gyarapodott eggyel. Az iroda pontos címe: 1054 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 66. első emelet 4. Kérjük erre a címre írjanak, ha budapesti tudósítóinkhoz fordulnak kéréssel, kérdéssel. Üzenetrözítő egyelőre még nincs az ottani irodában, de mihelyt lesz, közöljük a telefonszámot is. Budapesti hallgatóinknak, akik nem akarják postázni levelüket, azt ajánljuk, hogy ha éppen arrafelé járnak, dobják be a kapualjban lévő piros postaládánkba a Bajcsy Zsilinszky út 66 szám alatt, és mégegyszer köszönjük a jókívánságokat. Most pedig Münchenbe érkezett telefonüzenetet idézünk: - Néhány évtizede nem látott rokonaimat kerestem fel Budapesten, a város szívében, annak pontosan elit negyedeiben. A bérházak állapota katasztrófális, a falakon még mindig a 45-ös belövések dísztelenkednek. A függőfolyosók átrozsdásodott korlátai kidölve, úgyhogy az ember csak falhoz lapulva mer keresztülhaladni. Ki tudja milyen állapotban van a beton is. Mindenütt válik a vakolat, kriptahangulat ott, ahol emberek élnek, dolgoznak, szeretnek, gyermekeket nevelnek. Most, amikor az MSZMP vagyonának elszámoltatásáról van szó, nem szabad elfelejteni, hogy ezek a házak államosított épületek, csakhogy ezeket a nép pártjának elvtársai nem a maguk részére sajátították ki. Ezek nem pártpaloták, vadászházak, privát rezidenciák - csak a dolgozó nép bérlakásai az IKV kezelésében -, amelynek priviligizált elvtársai valószínűleg nem ilyen környezetben tengődnek. Nincs pénz? Tudom De hová lett a pénz, amiből ide is juthatott volna? (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 1. folyt.
|
A SZER irodát nyitott Budapesten, így az Önök munkatársainak lehetősége nyílik életközelben riportokat készíteni erről a tarthatatlan helyzetről. Beszélgetést folytatni az úgynevezett problémákba belefásult emberekkel. Ez is egy láncszeme a társadalmi igazságosság felé vezető útkeresésnek. - Nem is kell messzire menniük, csak a Bajcsy Zsilinszky út 66 szám alatti épület kapualjára, lépcsőházára egy pillantást vetniük. A szemük előtt. Rajki Lászlónak tette fel a következő kérdést egy másik hallgató: - Ön mint a mezőgazdasági, de egyúttal a munkásműsor szerkesztője, hogyan ítéli meg az élelmiszerek termelői és fogyasztói árának szabaddá tételét? - Az egyi szemem sír a másik meg nevet, mondhatnám leegyszerűsítve, ha nem lenne a probléma ennél sokkal összetettebb Magyarországon, ha nem feszítette volna már pattanásig a húrt a rezsim egyre nagyobb, mind elviselhetetlenebb terheket rakva a bérből és szociális juttatásokból élők vállára. Másrészt régóta nem beszélhetünk már klasszikus értelemben munkásságról és parasztságról, hiszen a mezőgazdasági termelők jelentős hányada főállásban az iparban dolgozik, illetve a városi munkásság döntő többségét a falvakból kényszerítették menekülésre a kommunisták. A társadalmi, politikai, gazdasági káosz következtében szinte lehetetlen pontosan meghatározni, hogy kiket sújt, illetve kiknek előnyös ez az intézkedés. Tény, hogy a kormány ezzel a döntéssel az utolsó úgynevezett szocialista vívmányt szüntette meg, említést sem téve arról, hogy mely rétegeknél, illetve milyen mértékben kívánja ellensúlyozni a következményeket. De ismerve az eddigi gyakorolatot biztosra vehető, hogy az újabb anyagi terhek döntő többsége ismét a lakosság pénztárcáját apasztja. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 2. folyt.
|
Németh Miklósék tehát most sem vették figyelembe, hogy milliók élnek, jobban mondva tengődnek a szegénységi küszöb alatt, vagy akörül, hogy a legutóbbi drasztikus húsáremelések ellen milliók tiltakoztak, hogy a hús és hentesárú milliók számára vált luxussá. Másrészt a mezőgazdaság súlyos válságának eredendő oka a több mint négy évtizede uralkodó egypárdiktatura, a mind veszteségesebb termelés, amely egyre inkább ellátási gondokhoz vezet. Az árfelszabadítás nyomán a vásárlók reménykedhetnek abban, hogy nem lesz élelmiszerhiány, a termelők pedig bizakodhatnak, hogy jövőre már nem fizetnek rá a sertésre, marhára, birkára, csirkére, tojásra, borra, almára vagy másra. Talán ellensúlyozni tudják az agrárköltségek oldalán régóta elszabadult árakat. Az alapkérdés: lesz-e fizetőképes kereslet, inflációs lavinát indít-e el az élelmiszerek kiszámíthatatlan drágulása? A lengyel és a jugoszláv példa is igazolja, hogy önmagában nem elég a mezőgazdasági termelői és fogyasztói árak szabaddá tétele. Ha ez nem párosul a piacgazdálkodás más, nélkülözhetetlen elemeinek megteremtésével - így a keresetszabályozás korlátainak eltörlésével, a bérek és a szociális juttatások inflációhoz automatikusan igazodó növelésével, az ipari és nagyüzemi kiváltságok megszüntetésével, a kistermelők teljes egyenjogusításával, a gyökeres tulajdonreformmal, az állami és csoport-monopóliumok felszámolásával, a réteg-érdekvédelem közvetlen beleszólásával -, akkor még súlyosabbá válhat a mezőgazdaság betegsége, tovább romolhat a lakosság ellátása, fokozódhat az állampolgárok elégedetlensége, ami robbanáshoz vezethet. Mindez Magyarországon sem kizárt, hiszen például a kormány most is csak a TOT-al tárgyalt állapotot meg, nem vonta be a mezőgazdasági termelők, illetve a bérből és szociális juttatásokból élők független érdekvédelmi szervezeteit, sőt még a SZOT-ot sem. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 3. folyt.
|
A hatalom jelenlegi birtokosai ismét az állampolgárok feje fölött, érdekeinek valódi képviselői nélkül döntöttek sorsáról. Mindezért nemcsak az egyik szemem sír, hanem a másik nevetésébe is könnyek vegyülnek. - A hallgatók fórumát levélidézettel folytatjuk: - 1956-tól, 10 éves koromtól vagyok rendszeres hallgatójuk. Tudósítottak a Magyarország új alkotmánya megszövegezése körüli vitáról a párt és az ellenzék között. Ezzel kapcsolatos az észrevételem is és az új alkotmány alapelveinek kidolgozásához jobbító szándékú kritikai megjegyzésem is. A vita arról szól, hogy az új alkotmány használja-e, és ha mégis, akkor milyen megfogalmazásban a szocializmus szót, mely a Magyar Szocialista Munkáspárt megszövegezéséhez hasonlóan a széles néprétegekben negatív ellenérzéseket vált ki. A párt Magyarországról a következőket kívánja mondani, illetve javasolni: "A Magyar Köztársaság független, demokratikus, szocialista jogállam". Az ellenzék a következő szövegezést javasolta: "A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam". Pozsgay Imre javaslata: "A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt egymást ki nem záró módon érvényesülnek". Az általam javasolt következő lehetséges megfogalmazást ezúton szeretném közreadni és nyilvánosságra hozni: "A Magyar Köztársaság független a jogegyenlőséget és a jogállamiságot tiszteletben tartó, azon nyugvó, emberközpontú közösségi társadalom". (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Válasz hallgatóknak - 4. folyt.
|
- Hallgatónknak igaza van, nincs helye a szocializmus tisztázatlan és lejáratott fogalmának a magyar alkotmányban. Ez a szó eredeti történetfilozófiai értelmében azt jelentette, hogy a szabadságot, amely szükségszerűen előnyösebb és hátrányosabb helyzetűekre osztja fel a társadalmat, ki kell egészíteni közösségi felelősségvállalással, és korlátozni kell az egyenlőség elvének az érvényesítésével. Így a társadalom közössége a gyengébbek számára is biztosítja - nemzedékenként megújítva - az egyenlő esélyek szabadságát. A kommunista szocializmus azonban a szabadság és a demokrácia megtagadásával a társadalmat korlátlan hatalmat gyakorolt, privilegizált kisebbségre és a jogfosztottság, valamint a szegénység egyenlőségében élő többségre osztotta. Az uralmat gyakorló kisebbség csak az állami erőszakszervezetek felhasználásával tudta fenntartani az emberi természetet megtagadó önkényuralmát. A kommunista szocializmus téveszmének bizonyult és világméretű válságba jutott. Az MSZMP azért ragaszkodik mégis ehhez a lejáratott és tisztázatlan fogalomhoz, mert ezzel vissza tudja csempészni vezető szerepét az új alkotmányba is. Mivel ez egy csűrés-csavarásra alkalmas szó, vele alkotmányellenessé lehetne nyilvánítani mindenkit, aki nem kér a kommunista szocializmusból. A szocializmusnak már nincs létjogosultsága csakis a szociálisnak van. De éppen ez az, amivel a kommunisták nem törődtek, és a Kádár-korszak egyik legsúlyosabb következménye, hogy milliók élnek nyomorban anélkül, hogy a társadalom a segítségükre tudna sietni. - Telefonon kérdezi valaki: ha az új kivándorlási törvény életbe lép, akkor tulajdonképpen milyen lehetőségei lesznek annak, aki el szeretné hagyni az országot Kanadába vagy Amerikába? Tehát csak egyszerűen fel kell menni a nagykövetségre és jelentkezni? Tehát nincs szükség arra, hogy valamilyen nyugat-európai ország táborában töltsek el egy bizonyos időt? Tehát az érdekel engem, hogy tulajdonképpen megkönnyítik-e annak a lehetőségét, aki el szeretne innen távozni - tengerentúli országra gondolok. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
- Így igaz. Kivándorlásra közvetlenül nagykövetségeken jelentkezhet, de ez csak annyiban jelent könnyebbséget, hogy szándékáért nem kerülhet hátrányos helyzetbe, nem bűntetik. Ezért nem kell egy nyugati ország menekülttáborában arra várnia, hogy kivándorolhat-e tengerentúlra. A nyugat-európai országok nem bevándorló országok, így más, mint tengerentúli ország nem is jöhet számításba. A bevándorló országoknak azonban kvótájuk van, azaz csak meghatározott számú kivándorlót fogadnak be. A befogadásnál persze különböző szempontok érvényesülnek: a kérelmező életkora, egészségi állapota és szakmája. Egyik hallgatónk - arról értesülve, hogy többen érdeklődtek a kanadai kivándorlás iránt - közölte annak a szervezetnek a címét, amely támogatást is nyújt a kérelmezőnek, esetleg szponzort, munkát és lakhatóságot is biztosít. Ezt a címet felolvastuk, de hallgatóink kérésére, akik nem tudták lejegyezni most egészen lassan betűzve megismételjük: Emigration Consulting Agency O Box 685. STN C Toronto, Ontario M 6J 3S1 Canada. Ahogyan telefonálónk megjegyezte, erre a címre lehet írni, angolul és lengyelül. Egy másik hallgatónk félre hallhatott valamit, amikor úgy vélte, hogy nyugat-európai magyar egyházi szervezetek is foglalkoznának kivándorlási kérdésekkel. Tudtommal nem. - Újabb kérdés: - Szeretnék érdeklődni, hogy hol lehet belépni a Magyar Október Pártba? - A Magyar Október Párt ideiglenes irodájának címe: 1051 Budapest, Nádor (Münnich Ferenc) utca 19. II. emelet 4. Telefonszám: 153-48-26. Az irodában ügyelet van hétfőtől-péntekig délután 3-tól 4-ig. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
- Hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
Ha akár telefonon, akár levélben jelentkezik, megküldik a belépési nyilatkozatot. Egyébként október 8-ikán, vasárnap délután 2-kor kezdődik a Jurta Színházban a Magyar Október Párt második országos közgyűlése, amelyre mindenkit szívesen látnak. A közgyűlésre a belépés díjtalan. - A bécsi bankokban mennyi forintért lehet Schillinget váltani? - A napi árfolyamtól függően körülbelül 7 forint 1 schilling. - Miklós Atya részére üzenem: jó lenne foglalkozni, akár egy magyarországi riport erejéig, hogy mi is lett a sziklakápolna sorsa, és mikor költözhetnek be régi kolostorukba az egyetlen magyar alapítású szertesrend, a Pálosok még megmaradt tagjai, és esetleg nem hívnak e be soraikba Lengyelországból is Pálos atyákat, hogy most, ezúttal évszázadok múltán a változatosság kedvéért ők segítsenek a rend újbóli megalapításában Budán, hiszen a lengyel pálosok létüket végső soron Magyarországnak köszönhetik. - A Pálos-rendre, illetve a gellérthegyi Sziklakápolnára és a hozzá tartozó kolostorra vonatkozó indítványt megfontolandónak tartom. Habár ez az ügy - hála Istennek - mozgásba jött. Mint ismeretes, augusztus 27-ikén a még befalazott sziklakápolna előtt a fehér barátok, akik megkezdték - egyelőre Pécsett - szerzetesi életüket, szentmisét mutattak be, 40 év után az elsőt. Cserkészek erősítették fel a falra az apostoli kettős keresztet és a Pálos címert. Ezt az eseményt a főcelebráns Árva Vince pálos szerzetes, márianosztrai plébános történelmi eseménynek nevezte, és mint az Új Ember tudósításából kiderül, reménységét fejezte ki, hogy a 25 millió forint, amely a sziklakápolna újbóli megnyitásához, a fehér barátok budai kolostorának újbóli birtokba vételéhez szükséges a nagylelkű hívő magyarság jóvoltából hamarosan összejön. E szavakból azt a következtetést lehet levonni, hogy nem elvi vagy hatósági, hanem csak anyagi akadályok késleltetik, hogy a rend újra saját házában működhessék. (folyt.)
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
Az elmúlt 40 év során az állam nyilván nem sokat tett a karbantartás érdekében, mint ahogy azt nem tette a többi elkobzott egyházi épületnél sem, és ha valahol hajlandó valamelyiket visszaadni, akkor annak állapota rendszerint olyan, hogy csak sok milliós költséggel lehet újra rendbehozni. Az is lehet természetesen, és erre is volt már példa, hogy az állam megvételre kínálja fel a Pálosoknak az elkobzott gellérthegyi monostort. Ez magyarázná a 25 millió forintos összeget. Erre vonatkozólag nincsenek információim, s csak remélni merem, hogy ez a feltevés alaptalan, és a magyar hatóságok nem vetemednek ilyen piszkos üzletekre. Ezzel ugyanis diszkvalifikálnák önmagukat és a sokat hangoztatott reformtörekvések hitelét. Ami engem illet, biztos vagyok, hogy az egyetlen magyar alapítású, ősi szerzet újra feltámad, és hogy sok fiatal határozza el magát, hogy életét a Pálos-rendben szenteli istennek és a magyarság lelki újjászületésének. Egyik hallgatónk kéri rádiónk müncheni központi telefonszámát. Tehát: 210-20. Befejezésül ismét felhívjuk hallgatóinkat figyelmét, hogy ha valaki kérdésére azonnali választ vár, szerdán és szombaton 4 és fél 7 között tárcsázza a 00-49-89-21023916-os telefonszámot. Hagyjon üzenetet üzenetrögzítönkön, hogy ebben az időpontban miyen telefonszámon hívhatjuk vissza. Üzenetrögzítőnk száma: 00-49-89-295457, vagy 00-49-89-297046. Levélcíműnk: 8000 München 86, Pf.: 625. +++
1989. október 7., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|