Rendszerváltás és az MTI

	Az uránbányászok és a kormány képviselőinek találkozója (2.rész)
A miniszterhelyettes néhány olyan adattal is szolgált, amely eddig titkos volt. Így elmondta, hogy a hazai kitermelés tonnánként 90 dollár, miközben a világpiacon 25-30 dollárt adnak csak, a szovjet vevők pedig 60 rubelt fizetnek. A pécsi uránbánya ügye egyébként nem befolyásolja a paksi atomerőmű szovjet fűtőanyagellátását, azt ugyanis egy különálló szerződés szabályozza. Ami az urán-világpiacot illeti: Czipper Gyula szerint a készletek kétharmadát Kanadában, Ausztráliában és Dél-Afrikában bányásszák. Óriásiak a készletek, azok is zömében külfejtésekben találhatók és gazdaságosan bányászhatók. Reálisan tehát nem lehet számolni az árak emelkedésével. Arról is szólt, hogy ha a szovjetekkel a kereskedelmi forgalomban dollárelszámolásra térnénk át, akkor sem lenne előnyösebb a helyzetünk hiszen - az olaj- és földgázvásárlásoknál már van erre példa - napi, szabadpiaci árakat alkalmazhatnának, amelyek jóval alacsonyabbak, mint a hosszú távú szerződések árai. A vállalatnak volt lehetősége az elmúlt hónapokban, hogy külföldi kooperációs partnert keressen az uránbányászathoz, de ilyet - éppen a világpiaci helyzet miatt - nem tudott találni. Czipper Gyula szerint a bánya 6500 alkalmazottja közül 900-an dolgoznak a föld alatt, számukra a Mecseki Szénbányák Vállalat - azonos jövedelem mellett - kínál munkát. Ezzel mintegy azt is cáfolta, hogy a szénbányát is bezárásra ítélték. Ott legfeljebb a termelés csökkentése lehet cél, a szénre ugyanis hosszú távon szüksége van Magyarországnak. Halmos Csaba elismerte: önerőből a megye nem képes megoldani a gondokat. Javasolta egy regionális egyeztető fórum létrehozását, amelyben minden érdekelt részt venne, s együttesen keresnék a megoldást. A munkaerő-szolgáltató irodák tevékenysége mellett az egyéni problémák egyedi kezelését szorgalmazta, szerinte ugyanis csak ez adhatja vissza a bizalmat a kormányzati szándékokban. Az államtitkár elmondta: új munkahelyteremtéshez legalább félmilliárd forintot folyósítanak a megyének. A foglalkoztatási alapból 70 milliót juttatnak a megyei tanácsnak, egy, már 1990-től működő átképző központ felállításához. A tervek szerint kamatfizetési kedvezményekkel - ebben a térségben - a 300 ezer forintos újrakezdési kölcsönt 500 ezer forintra emelnék fel. Jogosnak ítélte azokat a felvetéseket is, amelyek a hagyományos keresetkiegészítő juttatásokat továbbra is igénylik. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 19:48
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »