|
|
 |
|
 |
Szőcs Géza tapasztalatai
|
München, 1989. szeptember 14. (SZER, Szerkesztők fóruma) -
Rádiónk magyar osztályának budapesti tudósítója, Szőcs Géza ül velem
szemben a studióban. Néhány napot Münchenben töltött, és mielőtt
most visszatér Pestre, kihasználjuk az alkalmat, hogy az e heti
Szerkesztők fórumán beszélgessünk eddigi tapasztalatairól.
Július elején kaptad meg a hivatalos akkreditációt a magyar
külügyminisztériumtól, de már június első napjaiban gyakorlatilag
megkezdted a rendszeres újságírói munkát, vagyis több mint három
hónapos tapasztalatra tekinthetsz vissza. Mielőtt rátérünk
tudósításaid tárgyára, a mai hazai helyzetre és hazai folyamatokra,
szeretnék valamit tisztázni, nem is tisztázni, inkább egy kicsit
megközelíteni, ami a tudósító alannyal, vagyis a te személyeddel
kapcsolatos. Azt ugyanis, hogy milyen nézőpontból vagy képes
figyelni, mérlegelni mindazt, ami Magyarországon végbemegy. Azért
kérdezem ezt, illetve azért is, mert számomra évtizedek óta egy
adottság, hogy úgy kell megformálnom Magyarországról a véleményemet
- és az újságírói munkámat is így kell végeznem -, hogy bár rengeteg
információ áll rendelkezésremre, mégis kívül élek, nem
Magyarországon élek. Kívülről kell néznem a dolgokat. Kívülről
figyelem azt, ami belül történik. Ennek - legalábbis remélem - van
néhány kisebb előnye, a nyilvánvaló hátrányaival természetesen
régóta tisztában vagyok.
A hazai ember esetében ő természetesen otthonosan tájékozódik
egy számára simerős közegben. Közelről lát mindent, de talán
megkockázatom azt, hogy talán egy kissé túlságosan közelről lát
mindent. Az összehasonlítási lehetőségei a nemzetközi párhuzamok,
összefüggések felismerésének lehetőségei számára azt hiszem
korlátozottabbak. Továbbá az is fontos, hogy - és ez vonatkozik arra
is, ha a hazai ember újságíró -, ő nemcsak újságíró, nemcsak hazai
ember, hanem cselekvő résztvevője és adott esetben szenvedő alanya
is annak, ami Magyarországon történik, és ez az ítéletét is
befolyásolja. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|