|
|
|
|
- Menekültügy - nemzetközi jog - 1. folyt.
|
Ezzel kapcsolatban kiemelik: a magyar kormány emberbaráti hozzáállásával megszegi a Kelet-Berlinnel kötött útlevél- és vízumügy- megállapodást. Egyes kommentátorok azt is megjegyzik: a magyarok ezzel kockázatot is vállalnak, hiszen egy ideje feszültség jellemzi Budapest és Bukarest, valamint Budapest és Prága viszonyát, s most a magyar kormány a Honecker-rezsimet is magára haragítja, úgyhogy mintegy keletnémet-csehszlovák-román arcvonalféle alakul ki Budapesttel szemben a KGST, a varsói paktum testvérének mondott közösségének kebelében. Akad olyan cikkíró is, aki azt hangoztatja, hogy voltaképpen az NSZK és az NDK közt felmerült nézeteltérésről van szó, és Magyarország közvetítő szerepet játszhatna Kelet-Berlin és Bonn között. És van borúlátó szerző, aki attól tart, a kezdeti budapesti humanitás és türelem elenyészhetnék, ha Moszkvából eléggé erélyesen rászólnának a magyar illetékesekre. A mostani menekültáramlat Németországból Németországba irányuló népvándorlás problémája azonban nemcsak politikai, hanem messzemenően jogi jellegű is. És e tárgyhoz most hozzászólt a kérdés egy neves nyugatnémet szakértője, Deitrich Rauschnigg professzor, a göttingai egyetemen a nemzetközi jog tanára. A tudós a Frankfurter Allgemeine Zeitung nevű újság közölte cikkében megállapítja: Budapest dönti el, mi történjék azokkal a keletnémet turistákkal, akik Magyarországra utaztak, és nem hajlandók visszatérni az NDK-ba. És a magyar kormány döntését Budapest nemzetközi jogi kötelezettségeihez kell szabni. A magyarok 1969. június 20-ikán útlevél- és vízumügyi szerződést kötöttek a keletnémetekkel. Ennek a szerződésnek van egy bizalmas záradéka, amelyet kifejezetten nem szántak nyilvános közzétételre. E záradék első pontja így szól: mindegyik szerződő fél illetékes szervei garantálják, hogy a másik állam polgárai ne utazhassanak ki olyan harmadik országba, amelyre úti okmányaik nem érvényesek. (folyt.)
1989. szeptember 5., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|