|
|
|
|
Pozsgay Imre a gyulai emlékhely-avatáson (1.rész)
|
1989. augusztus 22., kedd - Emlékünnepséget tartottak keddden Gyulán a negyvennyolcas honvédsereg tisztjeinek 140 évvel ezelőtti itteni fegyverletételének évfordulója alkalmából. A városháza dísztermében megrendezett emlékülést Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja nyitotta meg.
Pozsgay Imre az 1849 augusztus 22-i gyulai honvédtiszt-lefegyverzésre emlékező tudományos előadásokat bevezetve először sokak nevében kérdezett: most már az lesz a mi sorsunk, hogy vereségeink helyszínén gyülekezzünk, ott méltatással, s merengéssel elrévedezzünk múltunkon, és aztán önsajnálattal összeomoljunk saját mindennapi gondjaink előtt? Nem hiszem - mondotta Pozsgay Imre -, hogy ez a magyarság sorsa, de illő dolog emlékeztetőül is, figyelmeztetésül is megjárni vereségeink helyszínét. Amikor fejet hajtunk - mondotta -, ez nem a szégyentől van, hanem a hősök iránti tiszteletből. De mit kezdjünk oly szapora számban előforduló vereségeinkkel? - kérdezte ismét a szónok. Tisztán kell látnunk, hogy vereségeink legtöbbje nem a nemzeti megszégyenülés, hanem a nemzeti dicsőség helyszíne, mert vereségeink legtöbbje nem bukás volt. Oly korban, amikor a heroizmus jutalma a vereség, maga a kor alacsony és alkalmatlan arra, hogy a kezdeményezők szellemét vigye tovább - állapította meg Pozsgay Imre. 1849-ben is a kor, a minket körülvevő Európa és a nagyhatalmi zsarolás voltak alacsonyrendűek. Erkölcsileg, szellemileg az volt az európai tett, amit a magyarság kezdett, s az volt az Európa-ellenes, amit az akkori nagyhatalmi koalició ellenünk elkövetett. Ezért fontos - folytatta Pozsgay Imre - a 140 évvel ezelőtti gyulai eseményekre emlékezni, az Aradra vezető út egyik keserves állomásán elidőzni, mert erre az erkölcsi többletre figyelmeztet. Figyelmeztet a honvédő szellem erkölcsi értékére, arra, ami az igazi magyar katonának mindig tulajdonsága volt. Különösen azóta, hogy a reformkor, a nemzeti megújulás gondolata ráébrésztette ezt a nemzetet arra, hogy problémáink megoldása a politikára tartozik, a nemzet biztonságának megőrzése pedig a katonákra. (folyt.köv.)
1989. augusztus 22., kedd 18:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre a gyulai emlékhely-avatáson (2.rész)
|
A negyvennyolcas honvédek példáját azért fontos hangsúlyozni ebben a kavargó mai Magyarországban, mert új vállalkozások kezdetén a történelem idézése a legpraktikusabb dolgok közé tartozik - állapította meg Pozsgay Imre. 1848/49 tanulságai nélkül, nemzeti önismeret nélkül csak a bajokat gyüjthetnénk a fejünkre, s elszalasztanánk azt a szinte példa nélküli nagy esélyt, amely most egy független, demokratikus Magyarország megteremtését, megszervezésének lehetőségét hozta el nekünk. A negyvennyolcas honvédtiszti emlékhely megalkotására vállalkozó gyulaiak dicséretével fejezte be beszédét Pozsgay Imre. A megnyitó után hat előadás hangzott el 1848/49-ről. Szabad György a forradalom mérlegét vonta meg, Varga János magyarok es románok viszonyát elemezte, Erdődy Gábor a forradalom és szabadságaharc nyugati visszhangjáról értekezett, Bona Gábor a honvédsereg tisztjeiről tartott előadást, Katona Tamás a megtorlásról szólt, Jároli József pedig a forradalom Békés megyei eseményeit idézte föl. /Innen fölhasználható 20.30 órától / ----------------------------------- Az emlékülést követően került sor a gyulai várkertben a 48-49-es honvédtiszti emlékhely avatására, emlékező beszédet Pozsgay Imre mondott. A majdnem másfélezer honvédtiszt - köztük a tizenhárom aradi vértanu-tábornok közül kilenc - hajdani lefegyverzésének a helyén, a gyulai vár mellett hoztak létre emlékhelyet a gyulaiak, megvalósítására eddig több mint ötmillió forintot adtak össze. Az emlékhelyen Máté István szobrászművész kompozicióját várhatóan az ősszel helyezik el. A várkerti emlékhelyen megtartott ünnepséget követően a várban bemutatták Száraz György ,,A nagyszerü halál,, című drámáját, amely az aradi vértanuknak állít emléket. (MTI)
1989. augusztus 22., kedd 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|