|
|
|
|
- Vass László interjú - 1. folyt.
|
- Na most ezt az alkalmat kihasználták: azok az NDK-állampolgárok is, akik Magyarországon, vagy Budapesten a nyugatnémet követség körül táboroznak mostmár hosszú idő óta - nagyon sokan, tudtommal több mint 200-an az első hullámban átmentek Ausztriába. Ez könnyebbséget jelent, vagy esetleg valamilyen nemzetközi problémát Magyarországnak, illetve nekünk? - Valószínűleg nem könnyíti a helyzetünket - nem könnyíti a helyzetét azoknak sem, akik a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK részéről ezeknek a dolgoknak a megoldásán fáradoznak. Én két dolgot leszögezhetek. Az egyik az, hogy itt folytatjuk a határzár fölszámolását. Nem fogunk olyan műszaki zárakat létesíteni, amibe a nyuszik fönnakadnak, amikor átszaladnak egyik országból a másikba. Ugyanígy nem fog a magyar határőrség olyan parancsot kapni, hogy ami mozog, arra lőjön -, ez is biztos. Természetesen semmilyen módon nem szeretnénk mégcsak azt a hiedelmet sem kelteni, hogy a magyar határt nem őrizzük, és a magyar határ az olyan értelemben abszult nyitott, hogy itt bárki, bármilyen szándékkal, bármikor átjöhet. Ugyanakkor azt az utat folytatjuk, hogy az emberek szabadon mozoghassanak, bízzunk egymásban, nem látunk mindenkiben kémet és diverzánst - úgyhogy én erről a mai napról hivatalos értékelésekkel nem rendelkezem, nem tudom, hogy pontosan mi történt. Remélem, hogy az a szabadság, amit mi szeretnénk az állampolgárainknak biztosítani, az megvalósul, és ezt nem akadályozza semmi. És én remélem, hogy más állampolgároknak a szabadsága is inkább növekszik mint csökken... - Tehát tulajdonképpen mi nem kaput akarunk nyitni, nem egy átmenő forgalmat rendszeresen bonyolító ország akarunk lenni - egyszerűen csak egy demokratikus ország, amelyikben együtt jár talán a demokratizmussal az, hogy nem puskával kergetjük az állampolgárokat - még az idegeneket sem. - Igen ez így van, és mi azt szeretnénk, hogyha a két német állam, kormány között ezek a dolgok rendeződhetnének, és mi pedig ahhoz híven, hogy a menekültügyi egyezményhez csatlakoztunk és kialakítottunk egy határozott felfogást arról, hogy hogyan bánunk az országunkba érkezőkkel - ebben a szellemben szeretnénk ezt változatlanul folytatni. +++
1989. augusztus 20., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Nagy Tamás 87o-lo6: A tegnap esti TV-müsorral kapcsolatban, a kézlátás témájáról szeretnék Déri Jánossal beszélni.
- 362-551: Miért nem végeznek közvéleménykutatást, hogy kit szeretnénk látni a bemondó mellett, mint vendég. Ipper Pált és Rózsa Péter semmiképpen nem, de dr. Bőzsöny Ferencet, Havas Henriket, Forró Tamást, értelmes embereket szeretnénk látni és hallani. Bár az említett urakat a rádióban hallom nagy szeretettel, de akkor Aigner Szilárd hogyan kerül oda, ő meteorológus. Második észrevételem, nincs a TV-nek pénze, hogy herendi lámpát tegyenek ehelyett a borzalmas fekete lámpa helyett? Osztályon felüli temetésre emlékeztet. Harmadik észrevételem, 1987. Húsvét hétfőjén az Erkel Színházban a TV jelen volt a Placidó Domingó előadásában az Aida felvételén, melyet még ugyanazon a héten le is vetítettek a TV-ben. Lehetne újra látni ezt a szuperelőadást? Vagy Verdi Requiem-jét. Búcsúzóul köszönöm a csodálatos élményt, Puccini Manon Lescaut és a Rosszul őrzött lány vetítését.
- 2o6-897: A Európa zenéjét szeretném hallani."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|